Posadai csata

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Posadai csata 1330. november 9-étől négy napon át folyó csata volt, amely során Károly Róbert magyar király serege vereséget szenvedett Basarab havasalföldi vajda seregétől.

Tartalomjegyzék

1 Előzmények
2 A csata
3 Következmények
4 Felhasznált források

[szerkesztés] Előzmények

A posadai csata ábrázolása a Képes Krónikában

Károly Róbert és Basarab ellentéte 1324-ben kezdődött, amikor a Magyar Királyságtól többé-kevésbé függő Havasalföld vajdája elfoglalta a Szörényi bánságot. A magyar király személyesen kelt hadra, visszaállította a magyar fennhatóságot és kikényszerítette a vajda hűségesküjét. 1330-ban Basarab ismét elérkezettnek látta az időt a magyar függés felszámolására és ismét magyar területeket foglalt el. Károly Róbert az év őszén nagy sereggel indult ellene, a visszafoglalt bánság élére Szécsi Dénest nevezte ki, és a hadjárat folytatására készült. Az eseményekről részletes beszámolót tartalmaz a Képes Krónika utolsó fejezete. E szerint Basarab követei a Szörényi bánság visszafoglalása után felkeresték a királyt és a vajda nevében hétezer márka ezüstpénzt és rendszeres évi adó fizetését ígérték. Azt is felajánlották, hogy a magyar király Szörényt a jövőben békésen birtokolhatja, és az ígéretek biztosítékául felajánlották, hogy a vajda egyik fiát – túszként – Károly Róbert kezére adja. A király azonban főemberei tanácsa ellenére nem fogadta el az ajánlatot: „Ezt mondjátok meg Basarabnak: Ő az én juhaim pásztora, búvóhelyéről szakállánál fogva fogom előrángatni.” (Bellus Ibolya fordítása) A magyar sereg benyomult havasalföld területére, azonban az erdős, hegyes területen hamarosan élelmezési gondjai adódtak. Károly Róbert ekkor fegyverszünetet kötött Basarabbal, aki szavát adta, hogy engedelmeskedik a királynak és biztosítja a hazafelé vezető utat a magyar sereg számára.

Molnár József: Dezső feláldozza magát Róbert Károlyért (olajfestmény, 1855)

[szerkesztés] A csata

A vajda őszinteségében bízó királyt és hadseregét azonban Posadánál (valószínűleg a Vöröstoronyi-szorosnál, Nagyszebentől déli irányban mintegy 30 kilométerre) egy magas hegyektől körülvett szűk völgyben lesből megtámadták. November 9-étől négy napon keresztül tartott a csata, amelyben számos magyar világi és egyházi méltóság elesett. Maga a király is csak egy alattvalójának önfeláldozása árán menekülhetett meg. A krónika leírása szerint: „A király pedig elcserélte címeres fegyverzetét, amit azután Dezső, Dénes fia öltött magára…”. Így a havasalföldiek Hédervári Dezsőt hitték a királynak és őt ölték meg. Károly Róbert így is csak nehezen menekült meg néhány híve védelme alatt.

[szerkesztés] Következmények

A csata következményeként Havasalföld függése a Magyar Királyságtól rövid időre megszűnt, a Szörényi bánság azonban magyar kézen maradt. Basarab fia, Sándor 1344-ben hűbérurának ismerte el Károly Róbert fiát, Nagy Lajost.