Pszeudoefedrin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Pszeudoefedrin | |||
|
|
|||
| (1S,2S)-2-methylamino-1-phenylpropan-1-ol | |||
| CAS szám 90-82-4 |
ATC kód R01BA02 |
||
| INN | Pseudoephedrine |- | Kémiai képlet | C10H15NO |
| Molekulatömeg | 165.23 | ||
A pszeudoefedrin egy alfa-szimpatomimetikum, és mint az efedrin egy amfetamin származék, aminek közvetlen és közvetett hatása van az adrenerg receptorokra. Alfa- és béta-adrenerg stimuláló hatású, és kismértékben a központi idegrendszerre is stimuláló hatást fejt ki. A pszeudoefedrin szimpatomimetikus hatása vazokonstrikciót eredményez, ami csökkenti az orrdugulást.
Ismert és bizonyított mellékhatásai, heves szívdobogás, vérnyomásnövekedés, álmatlanság, pánik, akár hallucináció is. Az amfetaminszármazékok adják az ismert diszkódrogok – speed, ecstasy – alapanyagát is.
A pszeudoefedrin hidroklorid gyorsan felszívódik a gyomor-bél rendszerből és a csúcskoncentrációját 1-3 óra múlva éri el. Mint a legtöbb szimpatomimetikum, részben metabolizálódik a májban. Főleg változatlan formában ürül a vizelettel. Átjut a placentán és a vér-agy gáton is. Az anyatejbe is kiválasztódik.
Based on work by