Pusztaszemes

Az Észak-Somogyi dombvidéken, közelebbről a Külső-Somogyi dombság területén található. Balatonföldvártól délre 10 kilométerre, a Kőröshegy-Pusztaszemesi völgy déli részén fekszik. Területén ered a kőröshegyi Séd-patak és a Jaba-patak is. Vízrajzi érdekessége; hogy völgyi-vízválasztó a Séd északra, a Jaba délre folyik, forrásuk egymástól kb. 200-300 méterre van.

[szerkesztés] Története

Nevének eredete: "...A szem köznév származéka. Valószínűleg a gyepűvédő őrszemek települését jelöli a falunév. Valószínűbb azonban, hogy a puszta személynévből keletkezett. ... Az előtag arra utal, hogy a település a török hódoltság alatt elnéptelenedett. - írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (42. p.)

Első írásos említése – feltehetőleg – az 1229-ben kelt II. András korabeli oklevélben található Scernes néven, legalábbis erre lehet következtetni az oklevélben szereplő határleírásokból. Később az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említette. 1536-ban Waralyazemesnek írták. A török adójegyzékben még eleinte szerepelt, de később lakatlanná vált, és teljesen elnéptelenedett a falu. A hódoltság utáni betelepítések idején 1722-23-ban kelt törvény kimondja, hogy szabad személyek beköltözhetnek az országba. Ezután indult el Pusztaszemesre a német családok betelepedése. 1778-ban német telepesekkel építették újjá a falut. Földbirtokosa; a Széchenyi család volt, de lakói közül sokan rendelkeztek saját kisbirtokkal. Rk. temploma 1860-ban épült és Szent Vendel tiszteletére szentelték.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint lakossága 98,3%-ban magyarnak vallotta magát. (Forrás: KSH)