Rákócziújfalu

A Tisza bal partján Szolnoktól délre 12 km-re fekszik, a Szolnok – Kunszentmárton vonalon haladó 442-es számú műút mellett. A községtől délnyugatra folyik a Tisza, medre itt írja le a Közép-Tiszavidék hatalmas kanyarulatát (vezseny-martfűi kanyar).

[szerkesztés] Nevezetességei

Millecentenáriumi emlékoszlop Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása mely a turulmadarat ábrázolja.
A község névadója II.Rákóczi fejedelem portrészobra,alkotója Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész.
1848-49-es forradalom és szabadságharc domborműve készítette E.Lakatos Aranka szobrászművész.
Az államalapító Szent István bronzportréja, alkotója Simon Ferenc szobrászművész.
A művelődési házban látható Szűcs M. Csilla Varsányi táncospár című alkotása.
A mai község – Rákócziújfalu – területén található a Törvényhalom, melyhez történelmi mondák és események fűződnek. E mondák szerint itt hirdettek törvényt Tiszavarsány bírái, itt ítélkezett Dózsa György is.

[szerkesztés] Történet

A község a török hódoltság alatt elpusztult Varsány település Alsóvarsány nevű pusztai részén alakult ki; elődjét 1075-ben említették először. Fontos tiszai átkelőhely, a XV. században már mezőváros volt. Tiszavarsány megyeszékhely is volt, de a Rákóczi -szabadságharc idején újra elpusztult, s csak XX. század elején települt újra, 1950-ben Rákóczifalva határrészéből vált önállóvá.