Részvény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Értékpapírok

Értékpapírok Kötvény Részvény Jelzáloglevél Kárpótlási jegy Kincstárjegy Közraktári jegy Váltó Befektetési jegy Származtatott ügylet
Piacok Tőzsde Tőzsdén kívüli (OTC) piac
Részvények Részvény Részvénykibocsátás Forgalombahozatal Értékpapírkölcsönzés
Befektetési alapok Befektetési alap Tőzsdén jegyzett alap (ETF)
Származtatott ügyletek Határidős ügylet Csereügylet (swap) Opció Opciós utalvány (warrant) Hitelderivatív

A részvény a részesedési jogot megtestesítő értékpapírok egyik fajtája.

Tartalomjegyzék

1 Fogalma
2 Hasonló értékpapírok
3 A részvények a tőzsdén
- 3.1 A közkézhányad
4 Lásd még

[szerkesztés] Fogalma

A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból.

[szerkesztés] Hasonló értékpapírok

A részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok közé tartoznak a befektetési jegyek is.

[szerkesztés] A részvények a tőzsdén

A részvények egy része a tőzsdén is forgalomba kerülhet.

[szerkesztés] A közkézhányad

A közkézhányad a részvénysorozat azon része, amely tulajdonosainak egyenként a sorozat össznévértékének 5%-ánál kevesebb értékpapír van a tulajdonában.

A tőzsdei szabályok meghatározzák, hogy a tőzsdére bevezetendő részvények esetében mennyinek kell lennie a minimális közkézhányadnak. A minimum meghatározása történhet százalékban, összegben, a tulajdonosok számában (illetve ezek kombinációjában).