Sántos

Kaposvár közvetlen közelében, a 66-os úton. Ha észak (Kaposvár ) felől közelítik meg a községet gyakorlatilag itt lépnek be a Zselicségbe, tehát a Zselic kapuja.

Valamikor tipikus egy utcás község volt, ma 3 utcája van. A 66-os útra épült a Fő utca, a falu déli végénél erről az utcáról nyílik a kelet-nyugati fekvésű Magyar utca (korábban, a 'keresztelése' előtt Csutás utcának csúfolták, mivel az utcát szilárd burkolat nem fedte, a megfelelő közlekedés érdekében kukoricacsutával fedték le). A falu északi végén nyílik az Új utca. Nevéből is sejthető, ez a község legfiatalabb utcája. Párhuzamosan fut a 66-os úttal, oda két helyen is betorkollik.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Nevezetességei

Kis, és relatív fiatal település lévén sem komoly tradíciói, sem nagy múlttal rendelkező épületei nincsenek. Az egyetlen műemlék jellegű középület a Harangláb, amely eredetileg, a környék más kistelepüléseihez hasonlóan magában, kápolna, vagy templom nélkül épült. Ám a sántosiak templomot építtettek hozzá, melynek alapkövét Göncz Árpád, az ország akkori köztársasági elnöke a helyi elöljárókkal együtt tette le. Sántoson nyílt meg az országban az első Posta ügynökség, amely mind a mai napig üzemel. A környékbeli falvak közül elsőként itt vezették be a vezetékes földgázt.