Skót Szürkék
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Skót Szürkék a Brit Hadsereg lovasezrede volt 1968-tól egészen 1971-ig, miután egybeolvadtak a Harmadik Vadászezreddel (Prince of Wales's Dragoon Guards, Wales Hercegének Dragonyos Testőrsége) és a Skót-Királyi Dragonyos Testőrséggel(The Royal Scots Dragoon Guards)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az ezred története 1678-ra nyúlik vissza, amikor három önálló dragonyos csapat egyesült. 1681-ben a csapatok a Skót-Királyi Dragonyos Ezredbe (The Royal Regiment of Scots Dragoons) formálódtak és 1694-ben a Negyedik Dragonyos Ezred számot kapták. Akkoriban már mint lovas alakulat, szürke lovaikkal és már gyakran használt Szürke Dragonyosok megnevezéssel. 1707-ben a Királyi Északangliai Dragonyosok (The Royal North British Dragoons) nevet kapták(északangliai volt az alap megnevezése a skótoknak), de mármint a Skót Szürkék voltak ismeretesek. 1713-ban átszámozásukkal a Második Dragonyos Ezred nevet kapták. 1877-ben megnevezésük végre hivatalossá vált az ezred a Második Dragonyos Ezred, Királyi Skót Szürkék (2nd Dragoons, Royal Scots Greys) nevet kapta, amit 1921-ben a Királyi Skót Szürkékre, Második Dragonyos Ezredre (The Royal Scots Greys, 2nd Dragoons) változtattak. Ezt a címet egészen 1971. július 2-ig tartották, amikor egyesültek a Harmadik Vadász Ezreddel.
[szerkesztés] Háborús idők
Az ezred számos csatában tüntette ki magát az 1704-es Blenheim-i ütközettől egészen a Második Világháborúig. legismertebb hadicselekményük 1815. június 18-ra a Waterloo-i ütközet napjára esik. Az ezred mottója Nemo Me Impune Lacessit (No one provokes me with impunity) azaz „Senki nem provokálhat” büntetlenül.
Based on work by