Somogyjád

A község Somogy megye szívében, Belső-Somogy árkokkal és vízfolyásokkal szabdalt dombjai között fekszik. Somogyjád környékén mintegy 180 hektár erdő borítja a tájat, a falu külterületének nagy részén viszont a kedvező talaj miatt jelentős mezőgazdasági művelés is folyik. A falu területe 25,06 négyzetkilométer, melyből a belterület 169 hektárnyit tesz ki.

Kaposvártól, a megyeszékhelytől, mindössze 17 kilométernyire fekszik. Mivel Somogyjád a Kaposvárt-Fonyóddal összekötő országút mentén fekszik, az autóbuszok viszonylag sűrűn járnak mind a harminc kilométerre fekvő Balaton, mind a megyeszékhely irányába. A településnek a Fonyód-Kaposvár vasútvonalon van állomása.

A szomszédban – tíz kilométernél nem messzebb – fekszik a halastavairól és műemlékeiről nevezetes Alsóbogát, a régészeti emlékeiről ismert Bodrog, a gyönyörű természeti környezetben fekvő Edde, a krumplisfesztiváljával sikert arató Mernye, a világhírű képzőművész, Szász Endre egykori lakóhelye Várda, és a százéves Tallián kastélyt őrző Osztopán.

[szerkesztés] Története

A község nevét az oklevelek először 1329-ben említik. Akkor még Jaad alakban szerepel, a Laki Thuz család birtokaként. 1484-ben Lak (a mai Öreglak) várához tartozott. Az 1536. évi adólajstromban már két ilyen nevű helység is található: Alsó-Jaad és Jaad Alberthi. Az 1700-as évek elejéig a Perneszi család tulajdonában volt, 1715-ben viszont már az Esterházyak igazgatták a térség ügyeit. Ekkor a krónikák szerint 13 család lakta a falut. A krónikákból az is kiderül, hogy Somogyjád ebben az időben települt a harmadik – jelenlegi – helyére.

Először, még az 1500-as évek előtt, a Galambos puszta környékén álló vár védelmét élvezte. Az erődítmény ma már nem látható, a puszta pedig a környező mezőgazdasági terület része. A falu lakói a török hódoltság alatt költöztek át a Másjádi-dűlőbe. Ez volt a község történetének második állomása, majd a XVIII. században jött a harmadik.

Somogyjád mai határának délnyugati részén, az Apánka erdőben, egy sírdomb feltárásakor nagyobb urnákat találtak a régészek.

A világháborúk után a helyi tanácsot 1955-ben alapították meg. 1958-ban létrejött az Augusztus 20. Mgtsz, amely nem sokkal később az eddei, húsz év múlva pedig a várdai szövetkezettel egyesült. A település 1971-ben Edde, Alsóbogát és Várda közös tanács székhelye lett. Hat évvel később Osztopánt és Bodrogot is közigazgatásilag idecsatolták.

1962-ben épült a körzeti általános iskola, a diákok azóta is ide járnak Várdáról, Eddéről és Alsóbogátról. 1985 és 1990 között az alsó tagozatosok tantermeit áttelepítették a nagy iskolához, s felépült egy négy tantermes, tornateremmel, műhelyekkel, valamint egy 350 adagos konyhával, tágas ebédlővel ellátott másik iskolaépület is.

A 18. század végén épült a késő barokk stílusú református templom, amely ma Somogyjád egyetlen műemléke. A katolikus templomot 1977-ben épült Szigetvári György kaposvári építész tervei alapján. A lakók 60%-a római katolikus, több mint egyharmada református, s mintegy 5%-a tartozik más felekezethez.

A település az 1990-es években csaknem teljesen beépült, arculata sokat változott.

A telefont 1994-ben vezették be Somogyjádra, a csillagpontos kábeltelevízió hálózattal együtt. Ekkor született meg a saját csatorna, a Jád TV is, amelyet egy önkormányzati kft üzemeltet.

2003-ban felújították és akadálymentesítették a művelődési házat. Szükség is volt erre, mert a somogyjádi művészeti iskola növendékei itt készülnek fellépéseikre.

Somogyjád és Várda között található a falu egyetlen lakott külterülete, Magyaróvölgy.

E településrész a községtől egy kilométerre, a főút mentén fekszik, az egykori majorság területére épített szolgálati lakásokból alakult ki. Itt egykor állattartó telep működött, amely ma hasznosításra vár. A telep teljes közművesítése, jó megközelíthetősége alkalmas az agráripari parkká alakításra vagy más vállalkozásoknak adhat helyet.