Somogysárd

A Somogy megye középső részén található, mintegy 1500 lakosú kistelepülést, mint Győr nemzetség ősi birtokát az oklevelek először 1364-ben Saard néven említik, 1454-től már Sárd néven szerepel. A valamikor mezővárosi rangban álló település 1752-ben királyi adományként Somssich Antal tulajdonába került. Sárd a XIX. század elejétől jogot kapott országos vásárok tartására is. A Somssich-család nevéhez fűződik a betyárcsárda megépítése, amely később a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett; az 1755-58 között felépített római katolikus "Szentháromság"-templom; a copf-barokk stílusú kastély a héthektáros parkkal, ahol jelen pillanatban az ORFK lovasbázisa keretében a lovas rendőrök képzése, illetve ún. "szolgálati kerethátas" félvér lovak tenyésztése folyik. A település jeles szülöttje Somssich Pál (1811-1888), aki Deák-párti politikusként 1869-1872 között a képviselőház elnöke volt, valamint a kaposvári reálgimnáziumot (ma Táncsics Gimnázium) is megalapította. A másik jeles személyiség Somssich János (1824-1855), aki alezredesi rangban részt vett az 1848/49-es szabadságharcban.

[szerkesztés] Nevezetességei

Betyárcsárda Az 1752-ben Sommsich Antal által épített Betyárcsárda a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett. Az egykori csárdát jelentősen átépítették, majd vendéglőként hasznosították.

Római katolikus templom (Szentháromság) A Somssich család építtette 1755-58 között a falu főterén álló, barokk stílusú római katolikus templomot. A Szentháromság tiszteletére felszentelt templom belső berendezése is a XVIII. századból származik, viszont a fából faragott, kora barokk Madonna-szobor XVII. századi.

A XVIII. századi kastély A Somssich-kastély a XVIII. század közepén épült barokk stílusban, később átépítették neobarokk stílusban. Kertje természetvédelmi terület. Az 1953-ban létrehozott méntelep és a kastély 1993-ban a Belügyminisztérium tulajdonába került. Itt folyik a lovas rendőrök kiképzése. Előzetes bejelentkezéssel látogatható. Somogysárd jeles személyisége Somssich Pál 1811-ben született a faluban. 1888-ban halt meg Budapesten. A Deák-párt politikusaként 1869-72 között a képviselőház elnöke volt. Egyik megalapítója és mecénása volt annak a kaposvári reálgimnáziumnak (ma Táncsics Mihály Gimnázium), amely nevét is sokáig viselte.

Somssich-kastély parkja A kastélyhoz tartozó héthektáros parkot téglakerítés határolja, ma természetvédelmi terület. Első fáit 1876-ban ültették. A bejárat közelében találjuk a hatalmas, négy métert is megközelítő kerületű páfrányfenyőt. Ekkora termetű példányok nagyon ritkák Magyarországon. Szép a kettős lucfenyő fasor, és nem kerülhetik el a figyelmet az évszázados ezüst hársak sem. A fiatalabb fák főként fenyőfélék; található itt jegenyefenyő, négy formázott hatalmas tiszafa, simafenyő és hamis ciprus is.