Somogyvári Rudolf

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Somogyvári Rudolf (Skoda Rezső) (Budapest, 1916. november 30. – 1976. szeptember 27.) színművész

Édesapja Skoda Rudolf (1882-1955) katonatiszt, édesanyja Ott Terézia. Nagyapja Skoda Ferenc császári és királyi tábornok volt.

Tartalomjegyzék

1 Életút
2 Főbb szerepei
- 2.1 Színház
- 2.2 Film
3 Kitüntetései
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életút

Két testvére volt: Egon és Mariann. Már gyermekkorában jól rajzolt, festőművésznek készült. Gimnáziumi évei során rendszeresen sportolt, ami megalapozta idős korának megjelenését is.

„Sokat sportoltam. Eveztem, úsztam, sőt az ökölvívást addig folytattam, amíg egy napon a felismerhetetlenségig összeverve, édesanyám alig ismert meg.”

1937. Elvégzi az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját, ezalatt veszi fel a Somogyvári Rudolf nevet.
1938-1940. A Magyar Színház tagja.

Első jelentősebb szerepét Zilahy Lajos A szűz és a gödölye darabjában kapta. Miskolcon játszották az ősbemutatót, ahol Somogyvári hamar népszerű lett, a budapesti premier alkalmával pedig már városszerte ünneplik. Mindig elegáns megjelenése hamar meghódította a nézőket.

1940–1942 vidéki színházak tagja.
1942-től rövid ideig az Andrássy úti színházban játszik, ám közben behívják katonának.
1945-ben hadifogságba esik.

Baskíriába viszik, onnan a kijevi nagytábor lakója lesz, „a napsütötte Szovjetunióban”, ahogy később maga mesélte. A lágerban tábori színjátszó kört alakít, amelynek vezetője, „díszlet- és jelmeztervezője” lesz. „Isten küldte Őt közénk”, mondták volt fogolytársai, hogy a szenvedések idejére életet vigyen a táborlakóknak.

1949-től a Vidám, az Úttörő, és a Petőfi színházak tagja.
1953-1960. '56-os hozzáállásáért száműzik a budapesti színházakból.

A Szolnoki Szigligeti Színházba helyezik, a „színészek büntetőszázadába”, ráadásul rokonságba keverik Somogyvári Gyula íróval, akit az akkori kultúrpolitika szélsőjobboldalinak tartott, emiatt is meghurcolják. Legjobb barátja a szintén szolnoki „száműzetésben” élő Mensáros László.

1963-1969. A Thália Színház tagja.
1969-1976. A Vígszínház tagja.

1976 nyarán Somogyvári Rudolf megbetegszik, kórházba kerül. Műtétek sora sem tudta megmenteni, szeptember végén eltávozott az élők világából. Halálát követően jelent meg az LGT-nek az ő emléke előtt tisztelgő Elkésett dal (S. R. emlékére) című dala, amely a Mindenki másképp csinálja c. lemezen látott napvilágot, és Presser Gábor Szent István körút 14. című musicaljében is helyet kapott.

Kétszer nősült, két gyermeke született: Krisztina és Péter.

Gyermekkori vágyát csak részben valósíthatta meg: magának rajzolt. Rajzolt a próbák alatt, a büfében, színképeket tervezett, melyeknek eddig csak elenyésző hányada láthatott napvilágot.