Somogyvári Rudolf
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Somogyvári Rudolf (Skoda Rezső) (Budapest, 1916. november 30. – 1976. szeptember 27.) színművész
Édesapja Skoda Rudolf (1882-1955) katonatiszt, édesanyja Ott Terézia. Nagyapja Skoda Ferenc császári és királyi tábornok volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életút
Két testvére volt: Egon és Mariann. Már gyermekkorában jól rajzolt, festőművésznek készült. Gimnáziumi évei során rendszeresen sportolt, ami megalapozta idős korának megjelenését is.
- „Sokat sportoltam. Eveztem, úsztam, sőt az ökölvívást addig folytattam, amíg egy napon a felismerhetetlenségig összeverve, édesanyám alig ismert meg.”
- 1937. Elvégzi az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját, ezalatt veszi fel a Somogyvári Rudolf nevet.
- 1938-1940. A Magyar Színház tagja.
- Első jelentősebb szerepét Zilahy Lajos A szűz és a gödölye darabjában kapta. Miskolcon játszották az ősbemutatót, ahol Somogyvári hamar népszerű lett, a budapesti premier alkalmával pedig már városszerte ünneplik. Mindig elegáns megjelenése hamar meghódította a nézőket.
- 1940–1942 vidéki színházak tagja.
- 1942-től rövid ideig az Andrássy úti színházban játszik, ám közben behívják katonának.
- 1945-ben hadifogságba esik.
- Baskíriába viszik, onnan a kijevi nagytábor lakója lesz, „a napsütötte Szovjetunióban”, ahogy később maga mesélte. A lágerban tábori színjátszó kört alakít, amelynek vezetője, „díszlet- és jelmeztervezője” lesz. „Isten küldte Őt közénk”, mondták volt fogolytársai, hogy a szenvedések idejére életet vigyen a táborlakóknak.
- 1949-től a Vidám, az Úttörő, és a Petőfi színházak tagja.
- 1953-1960. '56-os hozzáállásáért száműzik a budapesti színházakból.
- A Szolnoki Szigligeti Színházba helyezik, a „színészek büntetőszázadába”, ráadásul rokonságba keverik Somogyvári Gyula íróval, akit az akkori kultúrpolitika szélsőjobboldalinak tartott, emiatt is meghurcolják. Legjobb barátja a szintén szolnoki „száműzetésben” élő Mensáros László.
- 1963-1969. A Thália Színház tagja.
- 1969-1976. A Vígszínház tagja.
- 1976 nyarán Somogyvári Rudolf megbetegszik, kórházba kerül. Műtétek sora sem tudta megmenteni, szeptember végén eltávozott az élők világából. Halálát követően jelent meg az LGT-nek az ő emléke előtt tisztelgő Elkésett dal (S. R. emlékére) című dala, amely a Mindenki másképp csinálja c. lemezen látott napvilágot, és Presser Gábor Szent István körút 14. című musicaljében is helyet kapott.
Kétszer nősült, két gyermeke született: Krisztina és Péter.
Gyermekkori vágyát csak részben valósíthatta meg: magának rajzolt. Rajzolt a próbák alatt, a büfében, színképeket tervezett, melyeknek eddig csak elenyésző hányada láthatott napvilágot.
[szerkesztés] Főbb szerepei
[szerkesztés] Színház
- Babel: Alkony (Benya Krik)
- Babel: Mária (Dimsic)
- Bahr: Joséphine (a fiatal Napoleon)
- Csurka I.: Eredeti helyszín (Böröcker)
- Frisch: Andorra (tanító)
- Goethe: Tasso (Antonio)
- Gorkij: Barbárok (Ciganov)
- Gyurkovics T.: Az öreg (Kelemen)
- Gyurkovics T.: Nagyvizit (Cziegler)
- V. Hugo: Ruy Blas (címszerep)
- Jókai: A kőszívű ember fiai (Baradlay Jenő)
- Maugham: Színház (igazgató)
- Molnár F.: Játék a kastélyban (Almády)
- Móricz Zs.: Csibe (gróf)
- Mrozek: Károly (nagypapa)
- Mrozek: Nyílt tengeren (hajótörött)
- O'Neill: Eljő a jeges (Cecil Lewis)
- Örkény I.: Tóték (őrnagy)
- Petőfi: Tigris és hiéna (II. Béla)
- Rostand: A sasfiók (címszerep)
- Sartre: Az ördög és a jóisten (Heinrich)
- Schiller: Don Carlos (címszerep)
- Shakespeare: II. Richárd (címszerep)
- Shakespeare: Hamlet (címszerep)
- Shakespeare: Antonius és Cleopatra (Agrippa)
- Tolsztoj: Kreutzer szonáta (Pozdvicsev)
- Zilahy Lajos: A szűz és a gödölye (Sándorka)
[szerkesztés] Film
- A kőszívű ember fiai (1937)
- Két fogoly (1937)
- Viki (1937)
- Pénz áll a házhoz (1939)
- Lelki klinika (1941)
- A harag napja (1953)
- Föltámadott a tenger (1953)
- Rákóczi hadnagya (1953)
- Fel a fejjel! (1954)
- Budapesti tavasz (1955)
- Gázolás (1955)
- Különös ismertetőjel (1955)
- Csodacsatár (1956)
- Hannibál tanár úr (1956)
- Szakadék (1956)
- Csigalépcső (1957)
- Sorompó (1959)
- A kőszívű ember fiai (1964)
- Egri csillagok (1968)
[szerkesztés] Kitüntetései
- Jászai Mari-díj (1956, 1968)