Sulpicia (költőnő)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Sulpicia, (Kr. u. I. század) Római költőnő
Domitianus korában élt, Calenus felesége volt. Versei egyetlen töredéket kivéve elvesztek. E töredéket Valla idézi Juvenalis „cadurcus" (galliai ágytakaró) szavának párhuzamaként: „amikor a takaró feltárja mezítelenségemet".
E töredék arra utal, hogy Sulpicia verseiben leplezetlen nyíltsággal írt a testi szerelemről. Martialis két versében is magasztalja Sulpicia verseinek őszinte szókimondását, azoknak a lányoknak és férjeknek ajánlja Sulpicia verseit, akik egyetlen férfinak, illetve egyetlen feleségnek kívánnak tetszeni. A másik költeményben arról a nagy szerelemről ír, amellyel Sulpicia 15 éven át ünneppé tette Calenus életét.
Késő császárkori ismertségéről tanúskodik Ausonius, aki „Cento nuptalis" című művében hivatkozik rá, illetve az az ismeretlen költő, aki Sulpicia neve alatt írt egy szatírát Domitianus ellen a Kr. u. V. században (lásd: Epigrammata Bobiensia).
[szerkesztés] Források
Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon (ISBN 9639374113)