Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Sun Bin Ököl - Wikipédia

Sun Bin Ököl

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.


A stílus története

A Sun Bin Ököl (Sun Bin Quan) egy nagy hagyománnyal rendelkező kínai kung-fu irányzat, melyet i.e. 360 körül, a Hadakozó fejedelemségek középső időszakában a Qi fejedelemség hadvezére, Sun Bin (kb. i.e. 380 – 316) hozott létre. Sun Bin fiatal korában elhagyta otthonát, a hagyomány szerint a hegyekbe vonult megtanulni a harc művészetét. Számos mestertől tanult, közülük a leghíresebb a titokzatos KuiKuCe, akit abban a korban Ördögvölgyi Mesterként is ismertek. Itt ismerkedett meg és barátkozott össze a mester másik tanítványával, P’ang Küannal. Később mindketten jártasságot szereztek a hadvezetés tudományában is, de P’ang idő előtt elhagyta mesterüket és Wei fejedelmének szolgálatába állt.

Tábornoki rangját azonban hazugságokkal szerezte, és megakadályozandó ennek kiderülését, tőrbe csalta a nála tehetségesebb, ezért irigyelt Sun Bint, megvádolta és – a kor törvényeinek megfelelően – térdből levágatta mindkét lábát, arcára billogot égetett. Sun Bin (akinek neve innen származik: Bin = térd) bolondnak tetetve magát kiszaba- dult a börtönből, amelybe vetették, és Qi fejedelme fogadta magához tábornokának, T’ien Kinek kérésére, mint tanítómestert. Később ő vezette Qi seregeit a kínai történelem nevezetes kuilingi (i.e. 354) és malingi (i.e. 341) csatáiban. Bosszúja teljes lett, hiszen P’ang Küan – látva a teljes kudarcát – kardjába dőlt, tudván, hogy legyőzője az ő keze által megcsonkított Sun Bin volt, kinek neve és hadművészete „nemzedékről nemzedékre szállt az égalattiban”. Sun Bin az ütközeteket követően vissza- vonult, és a Shandong tartomány Ju prefektusában lévő Jiazi-hegyen telepedett le. Egyik felmenője, a híres Sun Wu „A hadviselés törvényei" címet viselő könyvének alapos tanulmányozása során írta meg saját – hasonló címet viselő – művét és alakította ki saját stílusát. Emellett tanítással is foglalkozott, így alapozva meg a Sun Bin Ököl elterjedését Kína északi részén. Ennek ellenére a stílus a mai napig is egy a kevésbé ismertek közül, Kínában főként az említett Shandong és HuBei tartományokban gyakorolják. Fellegvára ma a Sárga-tenger partján fekvő Quindao.

A stílus rövid leírása

A Sun Bin Ököl hagyományos kínai kung-fu stílus, mely a hosszú ököl irányzatok közé tartozik, úgy mint a Shaolin Ököl, a Wudang Ököl vagy a Tongbei Ököl. Több iskola ütéstechnikáit magába olvasztotta, formáiban mégis egyszerűségre és hatékonyságra törekszik, repertoárja teljes, magába foglal támadó, védekező és küzdelmi technikákat, a kung-fu minden lényegi elemét. Sun Bin hangsúlyt fektetett mind a belső gyakorlatokra, azaz a qigongra, mind a külső gyakorlatokra, vagyis az izmok és a csontozat erősítésére, a kéz, a szem, a test, a mozdulatok valamint a lépéstechnikák összehangolására.

A cél ezen túl az erő, a belső energia (qi) hatékony szabályozása, valamint a test és a szellem harmóniájának spontán, természetes megvalósítása. A Sun Bin Ököl pusztakezes formagyakorlatokat, fegyveres formákat (pl.: kard, szablya, páros kard, páros szablya, bot, lándzsa, rövid és kis fegyverek stb.) illetve pusztakezes és fegyveres páros formagyakorlatokat, chinna és egyéb technikákat foglal magába, valamint több technikát is átvett az Északi Sáska és a Ba Gua Zhang stílusból.

"Ha nyugalomban vagy, légy olyan, akár az ártatlan gyermek, ha támadsz, légy olyan gyors, mint a menekülő nyúl." – Sun Bin

A Sun Bin Ököl stílusvezető nagymesterei (a XX. századot megelőzően sajnos nincs írásos bizonyíték a mesterek kilétét illetően)

Zhang Jing Chun (1900 körül) - Yang Ming Zhai ( ? - 1941) - Sun Wen Bin (1941 – 1978) - Meng Xian Tang (1978 – tól)

A stílus jelenéről

A stílus jelenlegi (negyedik generációs) nagymestere Meng Xian Tang, aki 1997 óta látogat rendszeresen Magyarországra. 2002-ben alapította meg iskoláját, jelenleg évente egy-két hónapot tölt Budapesten tanítványaival.

[szerkesztés] Forrás

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu