Szabadság-szobor (Arad)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Szabadság.szobor régi képeslapon

Az aradi Szabadság-szobor Zala György alkotása, amelyet 1890-ben avattak fel Aradon az aradi vértanúk emlékére.

Tartalomjegyzék

1 Előzmények
2 Huszár Adolf terve
3 Zala György munkája
4 Az emlékmű utóélete
5 Forrás
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Előzmények

Az aradi Alföld című napilapban 1867. június 16-án, egy héttel a koronázás után, megjelent egy felhívás emlékoszlop felállítására. A felhívás megfogalmazója Tiszti Lajos lapszerkesztő volt.
1871-ben a vár alatti zsigmondházi mezőn, a kivégzés helyszínén, az Aradi Honvédegylet felállított egy terméskőből készült emlékoszlopot.
1873-ban szintén az Aradi Honvédegylet állíttatta fel a város sétaterén Aradi Zsigmond alkotását, amelyet az 1849-ben elesett hősök síremlékének szántak.
1874-ben a vesztőhelyi emlékoszlopot megmagasították egy gúla alakú oszloppal.
1881-ben közadakozásból az emlékoszlopot egy obeliszkre cserélték; ez Budapesten Jablonszky Vince műtermében készült.

[szerkesztés] Huszár Adolf terve

1867-ben Arad város létrehozta a szoborbizottságot. A szobor felállítására magánszemélyek és különböző egyesületek adakoztak. 1877-ben pályázatot írtak ki az elkészítendő emlékműre. A zsüri Huszár Adolf tervének ítélte az első díjat. A város 1883-ban kötött szerződést a művésszel, az alkotásnak 1888-ra kellett elkészülnie. A terv nem valósult meg, mert a szobrász 1885 januárjában elhunyt.

A terv szerint a talapzatra került volna a tizenhárom vértanú arcképe. A szoborcsoport központi alakja a Haza, körülötte a Szabadság, Áldozatkézség, Erő és a Küzdelem végkatasztrófája allegóriái álltak volna.

[szerkesztés] Zala György munkája

Huszár Adolf halála után Arad városa az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattól kért tanácsot, hogy kire bízzák az emlékmű befejezését. A testület egyöntetűen a fiatal Zala Györgyöt javasolta, így a város vele újította meg az eredeti szerződést.

Zala 1885. október 6-án, a vértanúk halálának napján kezdte el a munkát. Az eredeti tervektől eltérve, saját művészi alkotásává formálta a szobrot. Először az Ébredő szabadság alakja készült el 1886 tavaszán, ezt a Harckészség és az ÁLdozatkészség követte 1887 nyarán. A végére maradt a Haldokló harcos, illetve a csoport főalakja, a Hungária.

A szobor ünnepélyes felavatása 1890. október 6-án került sor. Az ünnepélyen részt vettek a vértanúk családtagjai (Damjanich Jánosné, Schweidel tábornok lánya, Leiningen tábornok fia), illetve a szabadságharc tisztjei közül Klapka György.

[szerkesztés] Az emlékmű utóélete

Az emlékművet 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították. Utána az aradi várban őrizték. 1999-ben Radu Vasile kormánya úgy határozott, hogy a Szabadság-szobrot átadják a ferencrendi szerzetesrendnek.

2004-ben Adrian Năstase kormánya, több országgyűlési képviselő tiltakozása ellenére, jóváhagyta, hogy a szobrot ismét felállítsák a román-magyar megbékélésnek szentelendő emlékparkban. A szobor leleplezése az új helyen 2004. április 25-én történt, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében.