Szakállas saskeselyű
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Gypaetus barbatus Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
 Elterjedési területe
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Dél-Európában, a Közel-Keleten, Mongóliában, Kínában, Tibetben és Afrika egyes részein is megtalálható. Magashegyi területeken fészkel.
[szerkesztés] Alfajai
- Gypaetus barbatus altaicus
- Gypaetus barbatus aureus
- Gypaetus barbatus barbatus
- Gypaetus barbatus haemachalanus
- Gypaetus barbatus meridionalis
[szerkesztés] Megjelenés
Testhossza 95-120 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 240-280 centiméteres is lehet, testtömege 4000-7100 gramm.
[szerkesztés] Életmód
Nagy magasságban járőrözve keresi dögökből és hulladékokból álló táplálékát, de ritka kivételként a nagyobb csontokat is megeszi, amit nem tud feltörni, azt felviszi a levegőbe és leejtve töri össze.
[szerkesztés] Szaporodás
Fészkét sziklapárkányra vagy üregbe rakja. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 55-60 napig kotlik.
