Szilágyi Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szilágyi Ferenc (Kolozsvár, 1797. április 14. - Budapest, 1876. május 20.) magyar történész, az MTA lev. tagja, Szilágyi Sándor történész (1827–1899) édesapja.
Kolozsváron 1803-1815-ig tanult, egyszersmind a gr. Kuun és br. Bánffi házaknál nevelő volt. Iskoláit elvégezvén, köztanítói állásban a költészeti osztályt tanította. 1818 októberében Bécsbe, 1819 tavaszán Göttingába ment ismereteit gyarapítani; ahonnan 1820-ban visszatérve, ismét Bécsben időzött, majd 1821. július 8-án a kolozsvári református kollégiumban a történet és filológia tanára lett. Politikai elvei miatt 1848-ban elvesztette ezen állását. Ekkor Pestre költözött és ott a szabadságharc leveretése után az akkori csász. kir. teljhatalmú polgári biztos b. Gehringer Károly fölszólítására elvállalta a kormány közléseire szolgálandó Magyar Hírlap politikai napilap szerkesztését és e lapot 1849. november 15-én megindította és 1852. december végéig szerkesztette. A szerkesztői állástól elmozditott Szilágyit folyamodása következtében 1857. augusztus 6-án kinevezték a soproni kerületi iskolai tanácsosságra, mely hivatalában mint azon kerület protestáns fő- és középiskoláinak felügyelője az iskolai tanácsosságok 1861 októberében történt megszüntetéseig működött. Ekkor rendelkezési állapotba helyeztetvén, 1862. január 28-án nyugalmaztatott, mire Budára tette át lakását. Ezentúl egészen tudományos búvárlatainak s irodalmi munkásságának szentelte minden idejét; heteken át dolgozott a bécsi levéltárakban, még többet a budapestiekben; két ízben hosszasabban időzött Zsibón a báró Wesselényiek egyik ágának levéltárában. Az Akadémiában 1865-76-ig felolvasásaival 15-ször lépett föl, csaknem kizárólag Erdély XVIII. századi történelméből vett értekezéseivel; ezeknek kivonatai megjelentek az Akadémia Értesítőjében és részben külön is.
[szerkesztés] Művei
- Öröm és hálaadás érzése a reformatio harmadik százados ünnepén 1818. jan. 11. Kolozsvár, 1818. (2. kiadás atyjának Beszéde végén. U. ott, 1818.).
- A fájdalom és háladatosság könynyei, templomi gyászénekekben, gróf Bánffy György... tiszteletére. U. ott, szept. 15. 1822.
- A kolozsvári ev. ref. eklézsia történetei... U. ott, okt. 3. 1829.
- Klio. Historiai zsebkönyv I-III. esztendő. U. ott, 1832., 1833., 1836. I. 2. kiadás, térképpel. U. ott, 1834.)
- Honoribus Ser. Princ. r. Francogallici, Henrici Carl. Ferd. ducis Bardogalensis... 1839. VI. Idus Jun. U. ott.
- Excerpta e praecipuis historicis Latinis, cum selectis C. Plinii Caecilii Secundi epistolis. U. ott, 1839. (Latin előbeszéddel és Plinius leveleit magyarázó jegyzetekkel).
- Erdély és az Unio. Nagy-Seben, 1848. (A két haza összekapcsolásának kivált Erdélyre nézve káros hatásáról. Álnévvel és Pest, 1861. neve alatt).
- Egyházi ünnepély Sopronban... Pest, 1863.
- Tudományos kutatás a vallásban. U. ott, 1864.
- Az orleánsi szűz. Kolozsvár, 1865. Két képpel.
- A Hóra-világ. Buda, 1865.
- Egy lap Erdély legújabb történelméből. Emlékbeszéd, Tunyogi József kolozsvári ref. jogtanár fölött. Pest, 1867. (Akadémiai Értekezések a tört. tud. kör. I. 5. sz.).
- Cserey Heléna, id. b. Wesselényi Miklósné, a türelmi korszak vértanúja. U. ott, 1868.
- A Heidelbergi Káté s a magyar és erdélyországi protestáns autonomia a 18-ik században. U. ott, 1869.
- Zilah történelméből. U. ott, 1870. (Értekezések a tört. tud. kör. I. 12. sz.).
- A Hóra-világ Erdélyben. U. ott, 1871.
- Rajzok Erdély államéletéből a XVIII. században. Bpest, 1874. (Értek. a tört. tud. kör. III. 5. sz.).
- Ifjabb báró Wesselényi Miklós. Élet- és korrajz. U. ott, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. V. 2. sz.).
- Idősb b. Wesselényi Miklós. Élet- és korrajz U. ott, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. V. 5. sz.)
- A germanizálás történelméből a két magyar hazában II. József alatt. U. ott, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. VI. 4. sz.).
Szerkesztette 1831 utolsó negyedében az Erdélyi Hiradót 1841. január 5-től 1848. május 9-ig a Múlt és Jelen c. politikai hírlapot és melléklapját a Hon és Külföldet 1841-1848. márciusig és a Gyermekbarátot 1843-1844-ben Kolozsvárt.
Based on work by