Vita:Szkíták

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

	Ókorportál Ezen a cikken az Ókorműhely dolgozik. Vegyél részt a(z) Szkíták cikk szerkesztésében!
???	Ez a cikk még nem kapott osztályzást. (Ha te osztályoztad a szócikket, kérlek adj meg egy rövid összefoglalót a megjegyzések oldalon arról, hogy mik a szócikk gyenge és erős pontjai.)
Ókori témájú szócikkek osztályozás szerint Wikipédia:Cikkértékelési műhely

A szkíták az ókor folyamán Európa és Ázsia különböző területein élt számos hasonló kultúrájú rokon törzs összefoglaló neve. A szkíták nomád népek voltak, az iráni nyelvekhez tartozó nyelven beszéltek. Törzseik a következő területeken éltek: a Kaukázusban, a mai Azerbajdzsán és Grúzia területén Közép-Ázsia sztyeppéin: a mai Üzbegisztán, Türkmenisztán, Tadzsikisztán, Afganisztán területén az Altáj-hegységben, a mai Mongólia, Kína, Oroszország és Kazahsztán találkozásánál a mai Pakisztán és India észak-nyugati síkságain a mai Dél-Ukrajnában, a Duna alsó folyásánál, és Bulgáriában a Kárpát-medencében, az Alföld területén : Ez aztán lelkes kutató munkáról szól:fellapoztál egy történelem könyvet? Asszem' akko' 1 kis adalék: A még magyarul beszélő törzsek - köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, több ősi forrás a szkítákat, szaka-ként nevezi meg.) - pl. ezeket a szavakat használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, pi, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke és még sorolhatnánk.ECUÁDOR!! indo-irán mi?

A Dakota indiánok lakota törzsénél tett látogatásomkor nyelvész és történész apámmal együtt vettem részt a kisiskolás indián gyerekek anyanyelvi számtanóráján. Az egyszeregyet dalolva fújták, valahogy így:(énekelve) „Ketó ketó hetyen topa, ketó ketó hetyen topa.” Apám úgy tántorgott ki az ajtón és a fűben négykézlábra ereszkedve skandálta a hallottakat. Azt illusztrálta, hogy a topa a négykézlábra esett ügyetlent jelenti, mely régen a négy magyar szinonim szava volt. A „ketó” értelmezése nekem se jelentett gondot. Apám elmondta, hogy 1910-ben, szenyéri iskolájában így tanulta ezt az egyszeregyi részletet: „Kétszer kettő legyen négy”. Ezt a „legyent” később több, 90 év körüli ember is megerősítette, ők is így tanulták a századelőn. Mivel hazafelé a lakotákkal rokon oglalák földjén jöttünk át, megálltunk, és egy indián kisfiútól megkérdeztem: „Mondd, hogy mondjátok ti a saját nyelveteken azt, ami angolul így hangzik: two by two is four (kétszer kettő, az négy). "On pár on pár lecsen topa” volt a meglepett gyerek válasza. Pedig nekünk volt sokkal több okunk a meglepődésre, hiszen most egy másik, és nálunk is élő szóval fejezték ki ugyanazt. Az „on” szinte a világ valamennyi nyelvén egyet takar. A pár magyarul most is kettőt jelent. Tehát a jelentés: „Egy pár x egy pár legyen négy”. - Mindezek után hallgassuk meg, hogy régi és kortársi ismert egyéniségek hogyan nyilatkoztak a magyarok és az indiánok nyelvéről. Sorjában idézek néhány jellemző mondatot megnyilvánulásaikból, a teljesség igénye nélkül.HA már hozzájárulunk a teljességhez: „A kelták településeiket DUN-nak nevezték (latinul: „oppida”), és értelme feltehetően „erőd”: DA-WN (daún), (TA-NYA), az angol „TO-WN” elődje (TY (ta) = ház).

A településeket, ha kinőtték a „tanya” stádiumot, védelem céljából körülvették egy fából, nádból sárral összeragasztott fallal. Ez lett tehát a „falas” - a FALU. „Fal” írül FALLA, „Falu” meg BAILE (egyformán kialakított b=p=f), ugyanabba a fogalomkörbe tartozó, ugyanúgy alkalmazott szó!) Dublin - Írország fővárosa - neve írül BAILA ÁTHA CLIATH ( báljá a(t)há kliát) - magyarul „Falu az átkelőnél (gázlónál) ”, vagyis FALU (BAILA) ÁT(AL) (ÁTHA) (ÁT)KELŐ (CLIATH). A monda szerint Dublin ott keletkezett, ahol az „Ősatya” átkelt a folyón / a gázlón (angol: ford) és „falu”-t alapított. (Aláíratlan hozzászólás, szerzője Shataq (vita • közreműködései) 2006. augusztus 2., 15:01 (CEST))

Tartalomjegyzék 1 kazirok 2 Tauriskok 3 Daak 3.1 Források

[szerkesztés] kazirok

"Plinius (Kr. u. I. század) India vidékén kazirokat mint szkítákat említ:"ab Attacoris gentes Phruri Tochari et jam Indorum Casiri introrsus ad Scythas versi" (Historiae Naturalis L. VI.,)"

Ha akrjátok beteszitek :) --Elder sun 2006. augusztus 11., 22:25 (CEST)

[szerkesztés] Tauriskok

A kazárok azt állítják hogy szkíta népek.

A mai burgenland -a vár-földön élnek.

Városaik Sopron és Szombathely Romai kori nevei scar=fehér és sabar, abar=avar neveket tartalmaz

Sarkel város névmagarázata az ott lakó mansik(jenentése oroszul:agyarok) szerint sar=fehér és hely.

A rómaiak keltának nevezik őket mert nadrágot hordanak mint a gallok(nadrágosok) Rokonaik a boi-ik akik a ma élő bajorok egyik elődei. és őket is keltának tartják a rómaiak. --Elder sun 2006. augusztus 13., 23:32 (CEST)

[szerkesztés] Daak

A gétákkal rokon thrák népcsoport jelképeik és temetkezési szokásaik a szkítákéval azonos.

A gétákkal testvérnép voltak a dákok. Nevüket a görög irók a Kr. e. IV. század óta kezdik emlegetni. Onnan ismerkednek meg velök, hogy mint rabszolgák kerűlnek a görög főváros piaczaira s idővel arra is rájönnek, hogy nyelvük egy a gétákéval.

A dákok nyelvéből összesen 280 szó maradt ránk. Ezek közűl 51 növénynév, melyeknek nagy részét az I. században élt Pedanios Dioskorides botanikai munkája őrzötte meg. A személynevekből 26-ot a classikus irók, mintegy 90-et meg a római feliratos kövek juttattak el korunkig. A helynevek (számszerint 68) képzésében gyakori a dava végzet, melynek ház a jelentése. Mind e szók határozottan arra vallanak, hogy a dákok a thrák népcsoporthoz tartoztak.

Különösen kedvelték a testfestést (a tetoválást), melylyel nemcsak a férfiak éltek, hanem a nők is. Nadrágot viseltek a dákok is, mint a gallok, kiknek ez az öltözete annyira feltünt a rómaiaknak, hogy arról nevezték el őket. http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/04kotet/04r03f04.htm

[szerkesztés] Források

Strabon írta, hogy "a skythák nagyobb részét a Kaspi-tengertől kezdve daáknak nevezik" http://www.kitalaltkozepkor.hu/birolajos_a_magyar_regmult/2/3.html --Elder sun 2006. augusztus 13., 23:42 (CEST)

Északi határa az Éjszaki-jeges tenger keletről a Rieff hegység határolja nyugati határa a Dunától 20 napi járásra van nyugati irányba, a Balkán félszigeten a Hameus hegység déli irányban és a Fekete-tenger határolja. Kiterjed a Meot tavárol keletre.

Ezt ide átraktam, mert nincs forrás és régies nyellvű a mondat is. --Adapa 2006. szeptember 2., 12:09 (CEST) Itt ammit irhatunk csak új-magyar helesírás fzerint irhatjuk?--Elder sun 2006. szeptember 13., 00:17 (CEST)

Megjegyzem a Kézai Simon krónika, Strabon, és Plinius a forrás és most vissza teszem.--Elder sun 2006. szeptember 13., 00:22 (CEST)