Türtaiosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Türtaiosz. Tyrtaeus (i. e. 7. század) görög költő
A 2. messzéniai háború idején Spártában működött. Az ókori hagyomány szerintegy jóslat alapján a spártaiak kérték fel a hadjárat vezetésére. Más adatok szerint Spártából vagy Athénből, esetleg Milétoszból származott. Apját a Szuda-lexikon Arkhembrotosznak nevezi.
Az ókorban elégiáinak öt könyvéről tudtak, ebből néhány kisebb töredéktől eltekintve négy, feltehetőleg teljes költemény maradt ránk, valamennyi Kallinoszra jellemző, „harcra buzdító" alkotás. A leghosszabb darab bevezetésében a sportteljesítménnyel, a szépséggel, a királyi méltósággal és az ügyes beszéddel szemben a bátorságról mint egyetlen fontos férfierényről beszél. Az „Eunomia" (Törvényes rend) című elégiában a fölfek újrafelosztásának követelése idején a város alapításáról beszélt, s a spártai alkotmányt mint Apollón jóslata alapján létrehozott jogszabályt magasztalta. Ő fogalmazta meg az „Édes és docső a hazáért meghalni" szentenciát. Egy berlini papirusztöredéken szemléletesen mutatja be a harc hullámzását és lármáját. Nyelve nem függetlenül Homérosztól, de az epikus nyelvet továbbfejleszti.
Kallinosszal együtt megteremtője volt a politikai elégiának. Türtaioszt Spártában és Athénben még az i. e. 4. században is olvasták, a papiruszleletek tanúsága szerint költészete még a korai római császárkorban is ismert volt.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
[szerkesztés] Szakirodalom
- Falus Róbert: Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982.
- Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története, Gondolat, Bp. 1964.
Based on work by