Tanusius Geminus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tanusius Geminus (i. e. 1. század) római költő, író
Életéről keveset tudunk. Fiatal korában költő volt, s Ennius példája nyomán verses annalest írt, de oly tehetségtelenül, hogy Catullus több ízben is kegyetlenül kigúnyolta. Később prózában készítette el Róma történelmét, amelyben Julius Caesar mint az első összeesküvés részese volt feltüntetve. Ránk egyetlen sora sem maradt.
Catullus 36. verse, amelyben Geminust „Volusius"-nak nevezi:
- „Évkönyvek", Volusius-írta szar könyv,
- váltsd be, mit szeretőm a szent Venusnak
- s Cupidonak ígért nagy esküvéssel:
- ha megtérek ölébe, és kezem már
- gyilkos jambusokat sosem rezegtet -
- legfőbb műveit ő a legsilányabb
- költőnek, hogy a lomhaléptű istent
- megtisztelje, kivégzi átkozott fán.
- S látta szép szeretőm, a legsilányabb
- ez, s ezt adja a játszi isteneknek.
- Most hát, ó, ki a kék vizek leánya
- vagy, s szent Cyprus ölében, Oriában
- s Anconban lakozol s nád-övezte
- Knidosban s Amanthusban és ki Golgoit
- kedveled, s fogadód az Adriának
- partján Durrachium - ha nem találod
- ízetlennek ígéretét: fogadd el.
- Közben, tűzbe veled, te bambasággal
- megrakott, faragatlan és sületlen
- „Évkönyvek", Volusius-írta szar könyv.
(Devecseri Gábor fordítása)
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Based on work by