Tatianosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tatianosz, Tatianus (Kr. u. II. század) görög ókeresztény író, az egyházatyák egyike
Szíriában született, talán az anyanyelve sem a görög volt. Rómában Justinus tanítványa volt, 165 körül vette fel a keresztséget. 172 körül visszatért keletre, s Antiochiában és Kis-Ázsiában tanított. Nézetei a gnózishoz kerültek közel, öt tekintik az úgynevezett „enkratita" (görögül: önmegtartóztató) gnosztikus szekta alapítójának.
A kereszténnyé válása miatti támadásokat védte ki apologetikai művében, a „Prosz Hellenasz" (A görögökhöz, 165 körül) című szónoklatban, amelyben az ókori klasszikus görög kultúrát éles, merev elutasítással szemléli, és minden tekintetben a kereszténység mögé utasítja.
Legfontosabb munkája, a „To dia tesszarón euangelion" (A négyből összeállított evangélium), amely egységes kompozíciója miatt művészileg is kiemelkedő teljesítmény. Tatianoszt merészsége, amellyel az evangéliumok már-már végleg lezárt szövegéhez nyúlt, már önmagában is eretnekké tették volna a későbbi ortodoxia szemében. Műve mégis a kereszténység terjedésének egyik legfontosabb irodalmi eszköze volt, nemcsak keleten, ahol szír fordítása igen népszerű volt, hanem nyugaton is, latin fordítása az első latin nyelvű evangélium, s még a középkorban is használták. A „Diatessarón" görög szövege -mint Tatianosz egyéb művei is (a „Prosz Hellenasz") kivételével- elveszett.
[szerkesztés] Források
Teológiai kislexikon
Based on work by