Tengerész Henrik

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tengerész Henrik (portugálul: Infante Dom Henrique) (1394. március 4. – 1460. november 13.) portugál herceg, a nagy felfedezések korának egyik legfontosabb személyisége.

I. János portugál király harmadik fiaként született. Afrika nyugati partjait feltáró expedíciói elősegítették Portugália gyarmatosításait. Állítólag már 1414-ben meggyőzte apját a Ceuta arab kikötő elleni hadjáratról. 1415 augusztusában a támadás sikert hozott, a várost elfoglalták és ettől kezdve Portugália ellenőrizte a Gibraltári-szorost.

A legenda szerint 1416-ban ő alapította a Vila do Infante (az infáns városa) nevű települést és az akkori idők legkorszerűbb hajózási kutató- és hajógyártó központját hozta ott létre. A híres kartográfust, Jehuda Cresquest is Sagresbe hívta. A közeli lagosi (Portugália) kikötő jó lehetőséget nyújtott mind a hajózás fejlesztésére, mind a hajóépítésre. Ennek eredményeként João Gonçalves Zarco felfedezte a Madeira-szigeteket, majd Tristão Vaz Teixeirat, amelyek Portugália gyarmatai lettek. 1420-ban lett kormányzó a templomos lovagok rendjének utódjánál, a Krisztus-rendnél. Az ő megbízásából 1427-ben, valószínűleg Gonçalo Velho fedezte fel az Azori-szigeteket. Állítólag ekkor használtak először karavellákat.

I. János 1434-ben bekövetkezett halála után Henrik idősebbik bátyja, Duarte lett a király, míg „királyi ötödként” Henrikre szállt a délre vezetendő gyarmatosító hadjáratok szervezésének a joga.

Az 1440-es évek kezdetétől számos expedíciót szervezett Afrikába, egészen a Zöld-foki-szigetekig. A sikeres hadjáratok alól kivétel az 1437-ben kudarccal végződött a Tangier bevételére indított expedíció, amelyben öccse, Fernando is fogságba esett és 11 év raboskodás után, a fogságban halt meg.

Henrik sagresi iskolája sokat tett a hajózás fejlesztéséért. Portugál hajósok a halála után 30 éven belül megkerülték a Jóreménység fokát és Vasco da Gama egy évtizeddel később elérte Indiát. Brazília felfedezésére is csak egy évtized múlva került sor.