Thesszaloszok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A thesszaloszok Thesszáliába - amely róluk kapta a nevét - bevándorolt hellén nép voltak az antik Görögország idején. Híresek voltak lovasságukról, ami a legjobb volt a görög világban.
A thesszaloszok az i. e. 2. évezred végén - a mükénéi korszak után, a görög sötét korban - vándoroltak be Thesszáliába és leigázták az ott élő népeket, akikből a spártai helótákéhoz hasonló helyzetű penesztészek lettek. A thesszaloszok dialektusa az aiolokéhoz áll legközelebb, akik Trója környékét foglalták el és ott a kerámialeletek alapján az i. e. 10. századra váltak dominánssá a luviak helyett. A két nép talán Makedónia vidékén élhetett együtt korábban. A környező hegyekben élő népek - keletre a magnészok, délkeletrere a phtiótisziak, délre az ainisziak, délnyugatra (és Szküroszon) a dolopszok és valószínűleg nyugatra a perrhaiboszok - is fokozatosan alávetett helyzetbe (perioikosz) kerültek, akik adóztak a thesszaloszoknak.
[szerkesztés] Források
- Németh György: A polisok világa (Korona Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963 9191 11 6)
- Hegyi Dolores - Kertész István - Németh György - Sarkady János: Görög történelem - a kezdetektől Kr. e. 30-ig (Osiris, Budapest, 1995, ISBN 963 379 118 9)
- Aiol migration
- Purdue: Magnesia