Tipográfiai mértékrendszer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tipográfiai mértékrendszer vagy más néven pontrendszer a nyomdaipar kifejlődése során alakult ki, de mivel a számítógépek is ezt a rendszert használják, az élet számos területérén találkozhatunk vele. Röviden tipometriának is nevezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kialakulása
A 18. században még minden nyomda saját méretű betűt használt, de az ipar fejlődése gazdaságtalanná tette azt a megoldást, hogy minden nyomdász magának állítsa elő az ólombetűket, ezért kialakultak a betűöntödék. 1876-ben Didot Firmin francia betűmetsző kidolgozott egy pontrendszert, amit a német Berthold 1876-ban összedolgozott a méterrel. Jelenleg ezt az úgynevezett Didot–Berthold-féle pontrendszert használják azokban az országokban, ahol a méter a hosszmérték.
[szerkesztés] Tipográfiai pont
A méter legkisebb általánosan használt egysége a milliméter túl nagy volt, ezért nyomdai mértékrendszer alapja a tipográfiai pont, aminek a mérete 0,376 milliméter. Kisebb pedig azért nem lehetett, mert ólomból ez volt előállítható legvékonyabb. A nyomdaiparban nem is olyan rég, még általánosan elterjedt, ólomalapú kézi szedés és a magasnyomtatás, még két magasabb egységet is használt, a németül Durchschuss-nak nevezettet, amely 2 pontból állt és a cicerót, ami 12 pont (4,513 milliméter).
[szerkesztés] A pontrendszer és a méterrendszer kapcsolata
1 méter 2660 pont. Az átszámításnak akkor van szerepe, ha azt akarjuk kiszámolni, hogy mondjuk egy 12 pontos betűből, hány fér el egy sorban, egy oldalon, vagy hány oldalas lesz egy könyv. A számításhoz az n betű méretét veszik alapul, ami a fele a betűméretnek, tehát a 12 pontos betű n mérete 6 pont. Általános képlet: szedéstükör pontmérete, osztva a betűtörzs pontméretével, szorozva 2-vel.
[szerkesztés] Betűnagyságok
A rendszer bevezetése előtt a nyomdászok névvel jelölték a betűnagyságokat, mely jelenleg már inkább csak a betű mérete maradt Az elnevezések az előállítás nehézségeire utalnak, vagy történelmi oka van.
- Gyémánt (4 pontos) - Előállítás nehézségére és valószínűleg az árára utalt.
- Gyöngy (5 pontos) - Neve szintén az értékére utal. Ezt a két betűméretet nagyobb törzsre öntötték.
- Nonpareille 6 pontos - Összehasonlíthatatlant jelent, a maga korában nagyon nehéz volt előállítani.
- Petit (8 pontos) - A francia kicsi szóból alakult ki.
- Borgisz (9 pontos) - A szintén francia eredetű burzsoá szóról kapta a nevét.
- Garmond (10 pontos) - Claudé Garamond, betűmetszőről kapta a nevét, nem keverendő össze a Garamond betűtípussal.
- Ciceró (12 pont) - Schöffer Péter a nyomdaipar kezdetén ebből a méretből nyomtatta Ciceró leveleit. A legtöbbször használt méret.
- Mittel (14 pontos) - A maga korában 7 féle méret volt és ő volt a középső.
- Tercia (16 pontos) - Ugyan ebben a korban a harmadik volt a sorban.
- Text (20 pontos) - Szöveget jelent, a kezdetekben ezt használták a szövegszedésre, vannak feltételezések, hogy Guttenberg 42 soros bibliájának méretére utal.
[szerkesztés] Forrás
- Kéziszedés tankönyv Müszaki Könyvkiadó, Budapest 1972
Based on work by