Tollaslabda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A tollaslabda ütővel játszott játék, melyet egymással szemben álló két játékos (egyéni), vagy két-két játékos (páros) játszik. Az ellenfelek egy téglalap alakú pálya két felén foglalják el helyüket, amelyeket háló választ egymástól.

A játékban használt labda egy tollakkal eláttott, nyílszerű tárgy, amelynek különleges aerodinamikai tulajdonságai vannak. Különleges tollazása miatt más labdákhoz viszonyítva sokkal hamarabb veszít sebességéből. Mivel repülését erősen befolyásolja a szél, a versenyeket mindig teremben rendezik. Létezik hobby változata is, amelyet szabadtéren is játszhatnak, kertekben, strandokon.

A tollaslabda olimpiai sportág, öt számmal: férfi- és női egyes, férfi és női páros, vegyespáros.

[szerkesztés] Pontozás

A pontozási rendszer 2006 májusában megváltozott: a kiszámíthatóbb játékidő és a könnyebb követhetőség érdekében. A legfőbb változás az, hogy a labdamenetek végén bárki szerezhet pontot, nemcsak az adogató fél. Ezzel egyidőben az egy szet megnyeréséhez szükséges pontszámot 21-re növelték.

[szerkesztés] Alapok

Minden szetet 21 pontig játszanak, minden labdamenet végén az azt megnyerő fél pontot ér el. A mérkőzés három szetből áll.

Adogatáskor az adogató és a fogadó fél az átellenes adogatótérben foglal helyet. Az adogatónak úgy kell megütnie a labdát, hogy az beavatkozás a fogadóterületre esne. Ez a szisztéma a teniszhez hasonló, az alábbi eltérésekkel:

a labdát derékvonal alatt kell megütni
a labdát nem szabad feldobni
az adogató játékos az adogatótéren belül helyezkedik el

Egyéni mérkőzésen az adogató fél páros pontszámkor a jobboldali, páratlan pontszám esetén a baloldali adogatótérből indítja el a labdát.

Párosok esetén, amennyiben az adogató fél megnyeri a labdamenetet, az adogatást ugyanaz a játékos folytatja, miután partnerével oldalt váltanak. Ha a fogadó fél nyeri a labdamenetet, az adogatást is elnyeri; páros pontszám esetén a jobb, páratlan esetén a baloldali játékos adogat.

Amikor a pontszám eléri a 20-20-at, a játék addig folytatódik, míg legalább 2 pontnyi különbség ki nem alakul, de maximum 30 pontig (a 30-29 a szet végét jelenti).

[szerkesztés] Hibák

A labdamenet végén alapvetően az nyer pontot, aki úgy üti meg a labdát, hogy az az ellenfél térfelén földet ér. A pontszerzés másik esete az, ha az ellefél hibát követ el. A hibák a következők lehetnek:

a megütött labda a játéktéren kívül ér földet
az adogató nem a derékvonala alól üt, illetve az ütőjének feje nem lefelé mutat
az adogató nem a labda fejét üti meg először
a labda megütése előtt valamelyik fél felemeli a lábát
az ütő fél nem csak egyszer üt a labdába
a labda plafont ér
a játékos ütője a hálóhoz ér
a labda a játékos testét érinti

[szerkesztés] Felszerelés, kellékek

[szerkesztés] Az ütő

Badminton rackets

A tollaslabdához használt ütő könnyű, a legjobb minőségűek súlya 70-100 gramm (húrok nélkül), alapanyaga szénszálas kompozit, melynek súly-erősség aránya igen kedvező. Korábban (illetve alacsonyabb minőségű ütőknél ma is) könnyű fémeket, pl. alumíniumot használtak. A legkorábbi ütők fából készültek, de ezeket ma már egyáltalán nem gyártják.