Urho Kekkonen
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Urho Kaleva Kekkonen (1900. szeptember 3.–1986. augusztus 31.): finn politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök.
[szerkesztés] Korai életútja
A közép-finnországi Pielavesiben született. Apja, Juho Kekkonen, főerdész. A család nem sokkal később az északabbra fekvő Kajaani városába költözött, ahol Kekkonen az iskolát kijárta. 1919-től a Helsinki Egyetemen jogot tanult. 1926-ban tett jogtudományi vizsgát, 1936-ban a jugtudományok doktorává avatták. Diákévei alatt Kekkonen aktív sportoló is volt, 1924-ben finn országos bajnok magasugrásban, később a finn sportszövetség, majd a finn olimpiai bizottság elnöke is volt.
[szerkesztés] Politikai pályafutása
Már egyetemistaként is élénken foglalkozott politikával, de igazi politikusi pályája 1936-ban kezdődött, amikor az Eduskunta (a finn országgyűlés) tagjává választották az Agrár Párt színeiben. 1936-37 folyamán igazságügyi miniszter, 1937-39 között belügyminiszter. 1950-56 között négyszer is betöltötte a miniszterelnöki posztot.
1956. február 15-én 151:149 szavazati arányban (Fagerholm ellenében) köztársasági elnökké választották.
Elnökként különösen vigyázott arra, hogy Finnországnak jó kapcsolatai legyenek egyfelől a Nyugattal, így különösen a skandináv országokkal, másfelől pedig a Szovjetunióval is. A hidegháborús feszültség enyhítése érdekében tett erőfeszítésének csúcspontja a helsinki konferencia megszervezése. Rendkívüli népszerűsége miatt, az alkotmányt is módosítva, 4-szer választották elnökké, de 1981-ben egészségi okokból lemondásra kényszerült.
Based on work by