Vése

Véssey-kastélyEkkor adományozta Erzsébet királyné (IV. László király anyja) Tamás váci püspöknek és testvéreinek, akiktől a Vésseyek származtatták magukat. A család a XX. század elejéig birtokolta ezt a földet. A falu neve a XVIII. század közepétől használatos a mai alakban. A Véssey család szintén a XVIII. századtól írja így a nevét. Kastélyuk Szőcsényben volt, Vésén intézőjük lakott. Leszármazottaik közül többen a vései temetőben vannak eltemetve a családi kriptában.

A török hódoltság idején feltehetően Szigetvár eleste után a Vésseyek elhagyták a falut s a Vas megyei Szent Ivánfán {ma Uraiújfalva) telepedtek le. A török uralma alatt, s kiűzésük után Vése elnéptelenedett. Az első lakosok 1720 táján jöhettek. Visszatért a Véssey család is, amely a reformáció idején lutheránussá lett, így családi összeköttetéseiben a vallásazonosságot keresvén a vármegyén kívül házasodott. A családi kapcsolatok hiánya okozta, hogy a vármegye életében a XVIII. század végéig nem szerepeltek.

A Véssey családjelentős tagja Véssey István, akinek Vése benépesítése és újjáépítése köszönhető. Ő tette közzé 1732-ben Szent Ivánfán az ott élő parasztokhoz azt a felhívást, amelyben kedvezményeket ajánlott azoknak, akik Vésére jönnek letelepedni.

Somogy közéletében jelentős szerepet vállalt az 1860-ban meghalt Véssey Lajos, aki Somogy vármegye főjegyzője volt.

Sokat tett Véséért iskolánk névadója Véssey Mihály is. Ő itt élt a faluban és fontosnak tartotta a község fejlesztését. 1872-ben Véssey Mihály és a niklai Berzsenyi család támogatásával épült újjá az evangélikus templom, amely ma is áll. 1878-ban ugyancsak Véssey Mihály támogatásával és felügyelete alatt épült fel a két tantermes iskola, amely ma a kultúrház. A régi iskolaépületből ekkor lett tanítólakás. Az öregek visszaemlékezése szerint a helybeliek szerették és tisztelték Véssey Mihályt. Tiszteletük jeléül róla nevezték el a mai Rákóczi utcát, s emelték az iskolánk parkjában álló emlékművet.

Ő volt az utolsó Véssey, aki a faluban élt, s aki otthonának érezte e helyet. Ezért viseli iskolánk az ő nevét.

Véssey Mihály emlékoszlop Véssey Mihály tiszteletére állított emlékoszlop az iskola parkjában

[szerkesztés] Története

A település környezete, kapcsolatai

A horvátországi KÓRÓGY és VÉSE testvértelepülési kapcsolatai

A horvátországi Kórógy lakói hét éven keresztül kicsit "vései lakosok" is voltak, amikor a településen kialakított menekülttáborban éltek 1991-től 1998 -ig.

Akkor alakult ki egész életre szóló barátság számos vései és kórógyi ember között.

Azóta már "hivatalossá is vált ez a kapcsolat, hisz testvér - települési viszonyt kötöttek a két község vezetői.

Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke felavatta a Magyar Állam segítségével felújított Kórógyi református templomot. Az ünnepségen részt vettek a Vései Testvértelepülés küldöttei is.

2002. január 26. A véseiek egy csoportja ünnepelni indul. Kórógyon felszentelik az újjáépített református templomot.A buszon közös élményeiket idézik felváltva az utazók. Kislaki Sándor bácsi mézet visz ajándékba, mások kompótot, és házi süteményt. Mindenki készül. Senki nem indul el üres kézzel. A kórógyiak is készültek. Várták a testvérfalut, és örültek az érkezésnek. Palkó Istvánné, Juliska néni főzőskötényben szaladt az utcára. Megállt a kapuban és zavartan törölgetni kezdte előbb a kezét, aztán a szemét.

Az újjáépítési program 1998-ban kezdődött. Felmérték, melyik település mennyire károsodott, és eszerint 6 kategóriába sorolták a falvakat. Kórógy a négyes kategóriába tartozott, ami azt jelenti, hogy hogy az összes középület megsemmisült, és a 238 házból 184-et újjá kellett építeni.

Az ehhez szükséges forrásokat a nemzetközi segítségen kívül az adóból fedezik.

Szlavóniába lassan visszatér az élet. A kórógyiak felejtenek, és új falut építenek. Juliska néni azt mondja: most azért imádkozott, hogy ez az ünnepi hangulat maradjon, és a bánat után öröme legyen a kórógyiaknak. Talán 11 év után az akkor nagyon áhított csoda sem kerüli el a kis falut.