Vörösszárnyélű ara
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
![]() Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Ara severa Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
![]() Elterjedési terület
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Egyéb név | |||||||||||||||||
Barnahomlokú ara | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A vörösszárnyélű ara, másképp barnahomlokú ara (Ara severa) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Délkelet-Venezuelától kelet felé Guyanán, és Suriname-on át Északkelet-Brazíliáig terjed. Trópusi esőerdőkben él.
[szerkesztés] Alfajai
- Ara severa severa
- Ara severa castaneifrons
[szerkesztés] Megjelenés
Magassága 46 centiméter, szárnya 23 centiméter. Testének nagy része zöld, homloka barna. Álla és a csupasz pofafoltot határoló terület sötét-vörösesbarna, pofafoltja krémfehér, rajta néhány sorban dísztollacskák ülnek, feje teteje kissé kékes árnyalatú. Fekete csőre 4 centiméter. Szárnyán jellegzetes vörös csík látszik. Farkának teteje zöld, az alja mély vörös. A tojó homlokán és állán a vörösesbarna terület kisebb.
[szerkesztés] Életmód
Magokkal, gyümölcsökkel, diófélékkal és virágokkal táplálkozik. 5-10 fős csapatokat alkot.
[szerkesztés] Szaporodás
Jobbára a tavaszi hónapokban költ, fészekodú gyanánt magas fák üregeit használja. 3-4 tojásán 26 napig kotlik.