Valerius (történetíró)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Valerius, Antias (i. e. 1. század) római történetíró
Az újabb római annalisztika jeles alakja volt, Sulla és Cicero nemzedékéből. Vitatott, hogy valóban a nagy múltú Valerius-nemzedék tagja volt-e, vagy annak csupán cliensei közé tartozott. Ha ez utóbbi feltételezés igaz, akkkor is igaz, hogy 75 könyvből álló történeti munkájában, amely Róma alapításától kezdve egyre részletesebben adta elő a római történelmet, eltúlozta a Valerius-nemzetség szerepét. A római anneles hagyományait folytatva, Claudius Quadrigatus vetélytársaként a drámai-retorikus jellegű történetírást képviselte, középpontba állítva a nagyszabású csatákat. Eszményítette Scipio Aemilianust és Sullát. Talán ez utóbbi halálával zárta le művét, bár utolsó fennmaradt töredéke i. e. 91-hez kapcsolódik. Livius és talán Plutarkhosz is forrásként használta.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.