Valerius Cato
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Valerius Cato, Publius (Gallia Cisalpina, i. e. 100 vagy i. e. 90 - ?) római költő
Tisztelte a szatíraköltő Luciliust, nem annyira stílusáért, hiszen maga tervezte átdolgozását, mint inkább gondolati értékeiért. Maga is termékeny alkotó volt, bár művei nem maradtak fenn. Prózában írt „Indignatio"-ja, (Méltatlankodás), azok ellen a rossz nyelvek ellen tiltakozott, amelyek őt felszabadítottnak mondták. Szólt arról is, hogy Sulla idején atyai örökségétől is megfosztották. „Diana" vagy „Dictynna" című költeménye eredetmagyarázó jellegű lehetett. Költői hírnevét megalapozó „Lydia" című műve a tanulságot erotizmussal vegyítette. Az úgynevezett neoterikusok közé, Catullus baráti köréhez tartozott.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Based on work by