Wikipédia:Wikipédia a sajtóban/Figyelő 2005 33

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Köztudattár

Nyílt lexikon a világhálón

Bárki lehet szerkesztő! - ez az alapgondolata a Wikipedia nevet viselő nyílt, internetes lexikonnak. Az egyre népszerűbbé váló tudástárban más cégek is látnak fantáziát.

Wiki wiki, ennek a hawaii kifejezésnek - jelentése: gyors - rövidült változata immár a közösségi tudás összegyűjtésének sajátos formáját jelöli. Olyan, enciklopédikus elven felépülő weblapcsaládot, ahová bárki írhat, sőt, a már bekerült tartalmakat szerkesztheti. Ilyen elven működik a Wikipedia nevű lexikon is, amely az elmúlt hónapokban rakétagyorsasággal repül mind feljebb a látogatottsági listákon. A tartalom is rohamléptekkel bővül: az idén csaknem 600 ezer szócikkel lett gazdagabb a virtuális könyv. Az enciklopédia ráadásul már 200-nál is több nyelven elérhető. A legtöbb bejegyzés, az összesnek több mint egyharmada persze az ismerettár angol kiadását gyarapítja, de a gazdagabb tartalmúak közé tartozik az észt, az eszperantó, a katalán vagy éppen - jelenleg 14,5 ezer szócikkével - a magyar lexikon is. Az enciklopédia számtalan hasznos információval szolgál, akár a hamburger szó etimológiájára, és a szendvicsfajta történetére, akár a relativitáselmélet rövid összefoglalójára vagyunk kíváncsiak. Cégek is szerepelhetnek önálló szócikként, azonban az irányelvek szigorúak a bújtatott reklámmal kapcsolatban. Az a vállalat, amely a Wikipedián keresztül próbálná meg népszerűsíteni magát - ahogyan például egyes cégek blogokat vagy csevegőcsatornákat használ­nak marketingeszközként -, hamarosan áldozatul esne a több ezer önkéntes szerkesztő könyörtelenségének.

A Wikipedia története 2001-ben indult egy másik online enciklopédia, a Nupedia mellékleteként. Az azóta sikertelen véget ért Nupedia projekt ellenőrzött, szakértők által írt tartalommal megtöltött lexikont próbált meg létrehozni. A Wikipedia azonban más úton indult el, s ennek sikerét növekvő népszerűsége is igazolni látszik. Erőssége ugyanakkor gyengesége is. Sokan - éppen ellenőrizetlensége miatt - nem tartják elég megbízható forrásnak. Ezzel együtt egyre gyakrabban idézik újságcikkekben, tudományos dolgozatokban, sőt már politikai vitákban is. A rendszer kitalálói előtt valószínűleg a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztési módszere lebegett: mivel több szem többet lát, a bejegyzések egyre tökéletesednek.

A kontroll nélküli szerkesztési lehetőség azonban kiszolgáltatottá is teszi a lexikont. Van, hogy vandalizmusból törölnek szócikkeket, a vitatott fogalmak bejegyzéseinél pedig szerkesztési „háborúk" törnek ki. A marketing szellemű felhasználást tovább korlátozhatja, hogy az alapítók fontolgatják: némileg szigorítják a szerkesztés rendszerét. Az egyik incidens, ami erre sarkallta őket, az volt, hogy - ha csak pár percre is - de egy felhasználó XVI. Benedek pápa arcképét a Star Wars sorozat gonosz uralkodójának képére cserélte ki.

„Jó dolog, hogyha valaki megpróbálja összegyűjteni a világ összes emberének tudását, azonban a nyílt rendszer nem nyújt védelmet a rosszindulatú bejegyzésekkel vagy a közkeletű tévedésekkel szemben, így felmerülhet a hitelesség kérdése" - véli Nemes Dániel, a Filter:max stratégiai igazgatója. Szerinte mint minden forrást, ezt is össze kell vetni az ember korábbi ismereteivel, mivel azonban rengetegen kontrollálják a szócikkeket, nem feltétlenül kell kételkedni azok megbízhatóságában.

A kizárólag adományokból fenntartott Wikipediának az idén már két internetes cég is felajánlotta segítségét. Mind a Yahoo!, mind pedig a Google szervereket kínált fel a lexikon cikkeinek tárolására. Természetesen ez nem jelent változást a tekintetben, hogy a tartalom továbbra is ingyenes és reklámmentes marad.

A Wikipedia mögött álló Wikimedia Foundation - vélhetőleg az enciklopédia sikerén felbuzdulva - újabb projektekbe is belevágott. Ilyen a könyveket és hosszabb szövegeket tároló Wikibooks, a közösségi újságírást bátorító Wikinews, a szabadon felhasználható képeket, hangokat videókat gyűjtő Wikimedia Commons, a Wiktionary szótár, továbbá az idézeteket csoportosító Wikiquotes.

Simon S. András

Figyelő, 2005. augusztus 18., 2005/33 szám