XIV. Lajos francia király
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Úgy tűnik, hogy ez a szócikk vagy szakasz egy külső forrás szó szerinti másolata, amely a szerzői jog megsértését jelentheti. Kérjük szerkeszd a szócikket és távolíts el minden jogvédett szöveget belőle. Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat. Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont. |
 |
Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján. |
XIV.Lajos A Napkirály 1637-ben született XIII.Lajos egyetlen fiaként. 1643-ban már 6 évesen megkornázták. Anyja Ausztriai Anna volt Franciaország régense egészen haláláig (1661). Amikor felnőtt, összehívta a minisztereit, és megparancsolta, hogy az ő tudta és engedélye nélkül semmiféle rendelkezést nem adhattak ki. Az ország főminisztere Joules Mazarin volt, őt személyesen képezte ki elődje, Richelieu bíboros. 1648-ban lezárult a harmincéves háború és Franciaország területeket kapott Elzászban és Lotharingiában (ez volt XIV.Lajos birodalmának alapja). 1659-ben megszületett a spanyolokkal vívott háborút lezáró Pireneusi béke, melyben Spanyolország átadta Franciaországnak Dél-Artois-t és Rousillon-t. Az 1650-es években zajlott le Franciaországban a Frondé, a nemesi felkelés. 1661-ben meghalt Joules Mazarin és Ausztriai Anna, ennek hatására a király összehívta az utolsó igazi rendi gyűlést (az utolsó 1789-ben volt), és itt kijelentette, hogy többé nincs szüksége főminiszterre, és egyedül kíván urankodni (ez az abszólút monarchia). 1661 után Lajos folyamatosan vívta a háborúkat Ausztria, Hollandia és a német fejedelemségek ellen (Augsburgi Liga háborúja), ezelatt megszerezte Észak-Artois-t, Elzászt, Nyugat-Lotharingiát és Francé-Comtét. Megszállta Flandriát, Brabantot, Luxemburgot, Zeelandot, Közép-és Kelet-Lotharingiát, de ezeket 1697-ben elvesztette. 1700-ban kihalt a Spanyolt-Habsburg ház, és utolsó uralkodója II.Károly Bourbon Fülöpre (XIV.Lajos unokájára) hagyta Spanyolországot, ez vezetett a Spanyol Örökösödési háborúhoz (1700-1714) melyben Franciarország, Spanyolország és Bajorország Anglia, Austria, Savoya és Poroszország ellen. Franciaország katasztrofális vereségeket szenvedett, a kncstár kiürült és a nép lázongott. Fülöp megtarthatta a spanyol koronát de az ultrechti-szerződés (1713) kimondta, hogy szétosztja európai királyságait. 1715-ben halt meg. A francia trónt fiatal dédunokájára Lajos hercegre hagyta. Ideje alett virágzott az irodalom, a tánc, a dráma és a művészet. Elkezdte a gyarmatosítást meghódította Louisianiát és a Szent-Lőrinc folyó környékét. A Napkirály és kora Franciaország fénykora volt.
Based on work by