Zsurzs Éva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Zsurzs Éva (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.) Kossuth-díjas filmrendező
Zsurzs Éva elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt.
[szerkesztés] Élete
Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa Sós Lászlóval.
1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáti Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).
A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egy órás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Aliz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.
1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.
1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című filmjéért a Monte Carlo-i Tévéfesztiválon Arany Nimfa díjat kapott. A filmben többek között szerepelt Rajz János, Sinkovits Imre, Kálmán György is.
Legsikeresebb tévéjátékai a Fekete város, a Koppányi aga testamentuma, vagy az Abigél – Szabó Magda regényének folytatásos sorozata.
A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.
Utolsó filmje az 1993-ban készült Csikós volt.
Tevékenységét 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.
Kifejezett nyomorban halt meg, mivel a szocializmus időszaka alatt készített filmjeiért valójában csak átlagos fizetést kapott, így nyugdíja olyan kevés volt, hogy abból csak nehezen telt számára előadókörútjait finanszírozni. Haláláig lánya, Zsurzs Kati színésznő támogatta anyagilag.
[szerkesztés] Főbb művei
- Csikós (1993)
- Különös házasság (1984)
- Glória (1982)
- A névtelen vár (1981)
- Abigél (1978)
- Beszterce ostroma (1976)
- Csongor és Tünde (1976)
- A méla Tempefői (1975)
- Őszi versenyek (1975)
- A törökfejes kopja (1973)
- A fekete város (1972)
- A revizor (1970)
- Üvegkalitka (1970)
- Só Mihály kalandjai (1970)
- A Revizor (1969)
- Sárga rózsa (1969)
- Irány Mexikó! (1968)
- A koppányi aga testamentuma (1968)
- Othello Gyulaházán (1966)
- Barbárok (1966)
- Kristóf, a magánzó (1965)
- A helység kalapácsa (1965)
- Férjhez menni tilos! (1963)
- Elektra (1962)
- Nő a barakkban (1962)
- A falu jegyzője I-IV
- A Filozófus
- Csongor és Tünde I-II.
- Daruszegi vasárnapok
- Egy lócsiszár virágvasárnapja
- Leányvásár
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Zsurzs Éva a PORT.hu-n
- Zsurzs Éva az Internet Movie Database oldalain
- [Zsurzs Éva TV archivum]