Web Analytics


https://www.amazon.it/dp/B0CT9YL557

We support WINRAR [What is this] - [Download .exe file(s) for Windows]

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
SITEMAP
Audiobooks by Valerio Di Stefano: Single Download - Complete Download [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Alphabetical Download  [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Download Instructions

Make a donation: IBAN: IT36M0708677020000000008016 - BIC/SWIFT:  ICRAITRRU60 - VALERIO DI STEFANO or
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Еуразия — Уикипедия, Қазақша Ашық Энциклопедия

Еуразия

Қазақша Уикипедияның мағлұматы

Еуразия — Жер бетіндегі ең ірі континет.

Мазмұны

[өңдеу] Жағырапиялық сипаттама

Континет солтүстік жарты шарда, шамамен 0° ш. ұ. және 180° ш. ұ., орналасқан, мұнымен қатар Еуразия аралдарының кейбірі оңтүстік жарты шарында.

Екі әлем бөлшегінен тұрады: Еуропа және Азия. Еуропа және Азия шекараларын Орал таулары, Волга, Ембі өзендер, Каспий теңізі, Кума өзені, Кумо-Маныч ойпаты, Маныч өзені, Дон өзен, Кавказ солтүстік шекарасы, Босфор және Дарданелла бұғаздары арқылы жүргізеді. Бұл бөлініс тарихи түрде қалыптасқан. Табиғи түрде Еуропа және Азия шекаралары бөлінбейді. Континенттер құрлықтың үздіксіздігімен байланысқан, қазіргі заманда қалыптасқан тектоникалық топтасу мен климаттық процесстердін бірегейлігі.

Континентпен шектесетін сулар: батыста Атлант мұхиты, солтүстікте - Солтүстік Мұзды мұхит, шығыста - Тынық мұхиты, оңтүстікте - Үнді мұхиты.

Еуразия батыстан шығысқа қарай 16 мың. км-ге, солтүстіктен оңтүстікке қарай 8 мың. км.-ге ұласып жатыр, мұндағы жер аумағы ≈ 53,4 млн. км². Бұл әлемдегі бар құрлықтың үштен бірі. Еуразия аралдарының аумағы 2,75 млн. км²-ге жетеді.


[өңдеу] Геологиялық сипаттама

Еуразия құрылымының негізгі элементі болып бес ежелгі платформалары табылады:

Балтық және Украин қалқандарымен бірге Шығыс Еуропа платформасы. Алдан қалқанымен бірге Сібір платформасы. Қытай-Корей платформасы. Оңтүстік Қытай платформасы. Үнді платформасы, және Нубия-Аравия қалқанының бөлігі.

[өңдеу] Жер бедері

Қазіргі континет бедері неоген және антропоген мерзімдеріндегі үдемелі тектоникалық қозғалыстардың нәтижесі.

Континенттің орташа биіктігі - 830 м, таулар мен жоталар құрлықтың 65%-ін құрайды.

Еуразияның маңызды тау жүйелері:

  • Гималайлар, Джомолунгма (Эверест) - жер бетіндегі ең ірі тау орналасқан тау жүйесі
  • Альптар
  • Кавказ
  • Гиндукуш
  • Каракорум
  • Тянь-Шань
  • Куньлунь
  • Алтай
  • Оңтүстік Сібір таулары
  • Солтүстік Шығыс Сібір таулары
  • Ілгергі Азия жоталары
  • Памир
  • Тибет жоталары
  • Саян-Тува жоталары
  • Декан белесі
  • Орталық Сібір белесі


Еуразияның негізгі жазықтықтары және ойпаттары:

  • Шығыс Еуропа жазықтығы
  • Батыс Сібір жазықтығы
  • Тұран ойпаты
  • Ұлы Қытай жазықтығы

Континенттің солтүстік және бірқатар таулы аудандарың жер бедеріне ежелгі мұз басу әсері тиген. Қазіргі заманда мұздар Арктика аралдарында, Исландияда және биік таулы аудандарда сақталып қалған.

[өңдеу] Халқы

Еуразия халқының саны шамамен 4,3 млрд.

Кең тараған этникалық топтар - қытайлықтар, орыстар, арабтар.

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Sub-domains

CDRoms - Magnatune - Librivox - Liber Liber - Encyclopaedia Britannica - Project Gutenberg - Wikipedia 2008 - Wikipedia 2007 - Wikipedia 2006 -

Other Domains

https://www.classicistranieri.it - https://www.ebooksgratis.com - https://www.gutenbergaustralia.com - https://www.englishwikipedia.com - https://www.wikipediazim.com - https://www.wikisourcezim.com - https://www.projectgutenberg.net - https://www.projectgutenberg.es - https://www.radioascolto.com - https://www.debitoformtivo.it - https://www.wikipediaforschools.org - https://www.projectgutenbergzim.com