Újváros (Győr)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Újváros Győr városrésze. Sziget városrész mellett helyezkedik el, a kettő közt található a Szent Erzsébet-telep (régebbi nevén Gorkijváros) nevű családi házas övezet.

Újváros Szigettől délnyugatra helyezkedik e. Itt működött a Gardénia Csipkegyár. Szomszédságában vezet el a városból a Béke hídon kivezető 1. számú főút városi szakasza. Vele párhuzamosan a Budapest–Bécs vasútvonal kettős vasúti hídja látható. A városrész leghosszabb utcája a Kossuth Lajos utca.

Egymás mellett több vallási felekezet templomai férnek meg, köztük az 1686-ban épült, 1927-ben átalakított győri zsinagóga, amely a II. világháborúban elpusztult. Napjainkra kulturális célokra hozták helyre, vallásfelekezeti célokat jelenleg nem szolgál.

A Kossuth Lajos utcával párhuzamos Bálint Mihály utcában áll az 1727-ben épült barokk rác templom. Falában copf és klasszicista sírkövek láthatóak. Több régi, parasztbarokk lakóházat is láthatunk az utcában. Itt áll az evangélikus templom és az evangélikus püspökség hozzácsatlakozó épületei.

A konventépületnek nevezett algimnáziumban tanított Kis János, a 18. és 19. századi agilis irodalom szervezője, Berzsenyi egyik felfedezője. A templom 1784 és 1785 között épült copf stilusban. Oltárképét Orlay Petrich Soma festette.

[szerkesztés] Látnivalói

A belvárosi Bécsi kapu térről a Rába kettős híd vezet a Radó-szigeten át Újvárosba. A Rába kettős hídon átérve a Rát Mátyás térre érkezünk. A kis teret északról pompás neoreneszánsz paloták szegélyezik, melyek közül a 15. szám alatti Vámház kis tornyos, eklektikus 19. századvégi épülete, melyet Hübner Jenő tervezett, különösen figyelemre méltó. A tér déli oldalán a Rába partján található az Insula Lutherana („evangélikus sziget”). Az úgynevezett Konventépület hatalmas klasszicista épületcsoportja Győr egyik legjelentősebb műemléki együttese; a Rába partján egészen a Petőfi térig húzódik.

A Konventépület udvarában áll az Evangélikus Öregtemplom, ami 1783-85 közt épült copf stílusban, torony nélkül. A belsőkarzatos teremtemplom legfőbb dísze faragott késő barokk szószékoltára, benne Orlay Petrich Soma festményével. A templom egyik ékessége az boltár előtt álló vörös homokkőből készült keresztelőkút, harang formájú fedelén Jézust ábrázoló kis öntött szoborcsoporttal. A templom belsejét 18. századi holland vörösrézcsillárok világítják be.

A Petőfi téren a zsinagóga hatalmas épülete a legfőbb látnivaló. A neoromán, nyolcszög alaprajzú zsinagóga 1868-70 között épült egy központi, és négy kisebb, a sarkokon álló kupolával. Lenyűgöző a templom körerkélyekkel gazdagított kupolákkal tagolt belső tere, s a templom rózsaablakai. A késő historizmus idején számos jelentős európai zsinagóga építéséhez szolgált mintául. A szépen felújított zsinagóga falai közt tekinthető meg a Vasilescu Gyűjtemény.

A Petőfi téren áll az újvárosi református templom is. A késő historizáló neogót stílusú templom 1905-ben épült. A saroktorony tűhegyes sisakját messziről észre lehet venni. A templom belső kialakítása egységes hatású , monumentális csarnokterét gótikus díszek gazagítják.

[szerkesztés] Kossuth utca

A Kossuth utca Újváros főutcája. Számos 18.-19. századi, barokk és klasszicista eredetű háza van, ma még elég rossz állapotban. Újváros, s benne a Kossuth utca rehabilitációs tervének kidolgozása jelenleg folyik. Fontosabb épületek:

• Kossuth utca 9.: református lelkészi hivatal, értékes 17.-18. századi ötvösmunkákat őriz.
• Kossuth utca 11.: az épületnek különösen szép sarokerkélye érdemel figyelmet.
• Kossuth utca 13.: az egykori Szentháromság városi kórház barokk épülete
• Kossuth utca 17.: későbarokk lakóház, kosáríves kapubejárata felett zárterkély látható
• Kossuth utca 19.: emeleti lépcsőfeljáratát empire vázával díszített klasszicista vasrácsos ajtó zárja le.
• Kossuth utca 28.: az egykori Arany Bárány Szálló
• Kossuth utca 31.: eklektikus homlokzatú lakóház, klasszicista kőkeretes kapuja és dongaboltozatos kapuja érdemel figyelmet, udvarának végében az 1840-es években szappangyár volt
• Újvárosi plébániatemplom (Kossuth Lajos utca 42.): 1836-41 közt épült Fruhman Antal tervei szerint az egykor itt állt evangélikus templom helyén.