Üstökös
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az üstökösök olyan égitestek, amelyek felszíne Naphoz közel kerülve felmelegszik és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), melynek során por és kisebb-nagyobb kavicsok szabadulhatnak ki. Ilyenkor „légköre” lesz, amit kómának hívnak. A napszél hatására ez hosszan elnyúlik a Nappal ellentétes irányba, ez a csóva.
Az üstökösök megjelenését szokatlanságuk miatt több kultúrában bajlós előjelnek tekintették.
[szerkesztés] Mátyás király korabeli magyar üstökösmegfigyelés
Ilkusch Márton, Mátyás király csillagásza volt valószínűleg az első európai megfigyelője az 1468-ban feltűnt üstökösnek, mely igen fényes és feltűnő égi jelenség volt. A megfigyelésekről 11 oldalas kódexet írt (azaz kézírással egyetlen példányban készült művet). Ez volt a Magyarországon készült első csillagászati kézirat. Alcímei arról tanúskodnak, hogy a megfigyelést elsősorban asztrológiai célból végezték. Később ez Kazinczy Ferenchez jutott, aki iskolájának, a sárospataki református kollégiumnak ajándékozta a könyvet hálából az ott tanultakért. Jelenleg az oroszországi Nyizsnij Novgorodban található.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Vargha Domokosné: Mátyás király csillagásza
- Ilkusch Márton: Judicium de cometa que apparuit Anno Domini 1468 a korvina lefényképezett lapjai.
- McNaught, az évtized üstököse - képgaléria
[szerkesztés] Lásd még
 |
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by