Üzbég szom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
ISO 4217 kód | UZS |
Fizetőeszközként használja | Üzbegisztán |
Infláció | 6.9% |
Forrás | The World Factbook, 2005. |
Váltópénz | |
1/100 | tiyin |
Érmék | 1, 5, 10, 25, 50 szom |
Bankjegyek | 1, 3, 5, 10, 25, 50, 100, 200, 500, 1000 szom |
Központi bank | ЎЗБЕКИСТОН РЕСПУБЛИКАСИ МАРКАЗИЙ БАНКИ |
Weboldal | www.cbu.uz |
Árfolyam | napi árfolyam |
Az üzbég szom Üzbegisztán jelenlegi hivatalos pénzneme. A Szovjetunióban a rubel kazah, kirgiz és üzbég nyelven szomnak (olykor szumnak) nevezték, és a rubel bankjegyeken is feltüntették. A szó jelentése a török nyelveken megfelel a szín szó jelentésének olyan összetételekben, mint a színarany vagy a színtiszta.
Akárcsak a Szovjetunió többi utódállama, egy ideig még Üzbegisztán is a szovjet és az orosz rubelt használta. Habár Oroszország 1993. augusztus 31-ig kivonta a forgalomból az 1993 előtti kiadású bankjegyeket, Üzbegisztánban ezek (az újabb kiadású rubelekkel együtt) továbbra is forogtak egészen az önálló valuta bevezetéséig. Ez 1993. november 29-én történt meg, eddigre Üzbegisztánnak el kellett hagynia a rubel-övezetet, és saját pénzt kellet kibocsátania. A szom kuponpénz 1:1 arányban lépett a rubel helyébe. Csak papírpénz formájában létezett 1, 3, 5, 10, 25, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000 és 10 000 szom címletekben. Mivel már eleve átmeneti pénznek szánták, a kivitel egyszerű volt, az egyes kuponok csak színben és értékjelzésben különböztek egymástól: az előoldalra az ország címere, a hátoldalra iszlám stílusú épület került.
A második szomot 1994. július 1-jén vezették be 1 új szom = 1000 régi szom átváltási arányban. Bevezetésekor 1 dollár kb. 7 új szomot ért, ma olyan 1200-at. A szomot a hatóságok folyamatosan leértékelik, hogy fenntartsák az üzbég export versenyképességét és hogy kövessék a valuta feketepiaci leértékelődését. 2000 áprilisában a hivatalos és a feketepiaci árfolyam között hatalmas, 400%-os volt az eltérés, ezért a szomot hivatalosan is leértékelték, ez viszont a feketepiaci árfolyam további süllyedéséhez vezetett. Máig sem sikerült a kettő közötti eltérést megszüntetni, a feketepiaci árfolyam kb. 20%-kal gyengébbre tartja a szomot, mint a hivatalos. Az üzbég szom csak korlátozásokkal váltható át más valutákra, többes árfolyamrendszer van érvényben, és a vállalatok is csak külön kérvényezési eljárás keretében juthatnak kemény valutához.
Érméből két sorozatot adtak ki: az elsőt cirillbetűs, a másodikat latinbetűs feliratokkal.
A bankjegyek is igen csekély értéket képviselnek, a legnagyobb címlet értéke sem éri el az egy dollárt.
Közép‑Ázsia | Afgán afgáni | Kazah tenge | Kirgiz szom | Mongol tugrik | Orosz rubel | Tádzsik szomoni | Türkmén manat | Üzbég szom |
Kelet‑Ázsia | Dél-koreai won | Észak-koreai won | Hongkongi dollár | Japán jen | Kínai jüan | Makaói pataca | Tajvani új dollár |
Délkelet‑Ázsia | Amerikai dollár (Kelet-Timor) | Brunei dollár | Fülöp-szigeteki peso | Indonéz rúpia | Kambodzsai riel | Laoszi kip | Maláj ringgit | Mianmari kyat | Szingapúri dollár | Thai baht | Vietnami dong |
Dél‑Ázsia | Bangladesi taka | Bhutáni ngultrum | Indiai rúpia | Maldív-szigeteki rúpia | Nepáli rúpia | Pakisztáni rúpia | Srí Lanka-i rúpia |
Közel‑Kelet | Bahreini dinár | Egyiptomi font | Emirátusi dirham | Iráni riál | Iraki dinár | Izraeli új sékel | Jemeni riál | Jordán dinár | Katari riál | Kuvaiti dinár | Libanoni font | Ománi riál | Szaúdi riál | Szír font | Török új líra |
Kaukázus | Azeri manat | Grúz lari | Hegyi-karabahi dram | Örmény dram |