Japán jen
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
ISO 4217 kód | JPY |
Fizetőeszközként használja | Japán |
Infláció | −0,3% |
Forrás | The World Factbook, 2005. |
Váltópénz | |
1/100 | szen |
1/1000 | rin |
Jelölés | ¥ |
Érmék | 1, 5, 10, 50, 100, 500 |
Bankjegyek | |
gyakran használt | 1000, 5000, 10 000 |
ritkán használt | 2000 |
Központi bank | Bank of Japan |
Weboldal | www.boj.or.jp |
Árfolyam | napi árfolyam |
Bankjegynyomda | National Printing Bureau |
Weboldal | www.npb.go.jp |
Pénzverde | Japan Mint |
Weboldal | www.mint.go.jp |
A jen (japánul 円) Japán hivatalos fizetőeszköze. Ezenfelül széles körben használják tartalékvalutaként az amerikai dollár és az euro után. ISO 4217 kódja JPY és 392. Latin átírásban a jen szimbóluma ¥, ami Japánban kandzsival írva 円.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Etimológiája
A japán jen rokona a kínai jüan és a korai won. Eredetileg ugyanúgy írták kandzsival a japán jent, mint a kínai jüant (圓 pinjin: yuán). A modern japán írás ma az egyszerűsítet sindzsitai karaktert használja (円), ami különbözik az egyszerűsített kínaitól (元). A latin szimbólumja a jennek a ¥, azonban ez hasonló a kínai jüanhoz, bár a Kínai Népköztársaság egy vonal használja Ұ. Lényegesen, a ISO rövidítések JPY japán jennél és CNY jüannál különböztetik meg a két pénznemet.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Érmék
Jelenleg használatban lévő érmék | |||||
---|---|---|---|---|---|
Kép | Értéke | Technikai adatok | |||
Átmérője | Vastagsága | Tömege | Anyaga | ||
1 | 20 mm | 1,2 mm | 1 g | 100% alumínium | |
5 | 22 mm | 1,5 mm | 3,75 g | 60–70% réz 30–40% cink |
|
10 | 23,5 mm | 1,5 mm | 4,5 g | 95% réz 3–4% cink 1–2% ón |
|
50 | 21 mm | 1,7 mm | 4 g | 75% réz 25% nikkel |
|
100 | 22,6 mm | 1,7 mm | 4,8 g | ||
500 | 26,5 mm | 2 mm | 7 g | 72% réz 20% cink 8% nikkel |
[szerkesztés] Bankjegyek
Jelenleg Használatbanlévő Bankjegyek | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Kép | Érték | Méret | Szín | Leírás | |||
Előoldal | Hátoldal | Előoldal | Hátoldal | ||||
[1] | [2] | 1000 | 150 × 76 mm | Kék | Hideyo Noguchi | Fudzsi Motosuko-tó és sakurák, azaz cseresznyevirágok | |
[3] | [4] | 2000 | 154 × 76 mm | Zöld | Shurei-mon | Egy jelenet a Genji Történetből és Murasaki Shikibu portréja | |
[5] | [6] | 5000 | 156 × 76 mm | Bíbor | Higuchi Ichiyō | "Kakitsubata-zu" (Íriszek festménye, amit Ogata Kōrin készitett) | |
[7] | [8] | 10 000 | 160 × 76 mm | Barna | Fukuzawa Yukichi | Byōdō-in (平等院) Templom Fönix Tereme |
Közép‑Ázsia | Afgán afgáni | Kazah tenge | Kirgiz szom | Mongol tugrik | Orosz rubel | Tádzsik szomoni | Türkmén manat | Üzbég szom |
Kelet‑Ázsia | Dél-koreai won | Észak-koreai won | Hongkongi dollár | Japán jen | Kínai jüan | Makaói pataca | Tajvani új dollár |
Délkelet‑Ázsia | Amerikai dollár (Kelet-Timor) | Brunei dollár | Fülöp-szigeteki peso | Indonéz rúpia | Kambodzsai riel | Laoszi kip | Maláj ringgit | Mianmari kyat | Szingapúri dollár | Thai baht | Vietnami dong |
Dél‑Ázsia | Bangladesi taka | Bhutáni ngultrum | Indiai rúpia | Maldív-szigeteki rúpia | Nepáli rúpia | Pakisztáni rúpia | Srí Lanka-i rúpia |
Közel‑Kelet | Bahreini dinár | Egyiptomi font | Emirátusi dirham | Iráni riál | Iraki dinár | Izraeli új sékel | Jemeni riál | Jordán dinár | Katari riál | Kuvaiti dinár | Libanoni font | Ománi riál | Szaúdi riál | Szír font | Török új líra |
Kaukázus | Azeri manat | Grúz lari | Hegyi-karabahi dram | Örmény dram |
[[Kategória:Csonkok Ez a gazdasági témájú lap]]