Abádi Ervin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Abádi Ervin vagy Aharon Abadi (Budapest, 1918. április 9. – Tel–Aviv, 1979. május 3.) író, szerkesztő, grafikus. Apja tanár volt. Miután Budapesten elvégezte az Iparművészeti Iskolát, Rómában tanult tovább. Hazatérése után grafikus volt 1942-ig, amikor munkaszolgálatra rendelték. A Bergen-Belsen-i koncentrációs táborból 1945 nyarán tért haza. Budapesten a Szikra Könyvkiadó könyvtervezője lett. 1950-ben Izraelben telepedett le, mint illusztrátor, dekorátor, rajzoló dolgozott. 1953-tól jelentek meg riportjai, elbeszélései, regényei magyar és héber nyelven. 1979-ig szerkesztette a Hét Tükre című hetilapot. Szerkesztette többekkel a Jubileumi évkönyv Izrael fennállásának 25. évfordulójára című kötetet. Nordau-díjjal tüntették ki 1955-ben.
[szerkesztés] Főbb művei
- Elmondom... My story. 1942–1947 (magyar–angol, album illusztrációival, Zsolt Béla és Szűcs Géza bevezetőjével, Budapest, 1947)
- Bál után (regény, Tel–Aviv, 1955)
- Solt György története (regény, Tel-Aviv, 1957, Budapest, 1991)
- Hárfa utca (regény, Tel–Aviv, 1961)
- A csodák hat napja (riportregény, Tel-Aviv, 1972, Budapest, 1991)
- Mérlegen (regény, Tel–Aviv, 1972)
- Az ítéletnapi háború és egy esztendő (riportok, Tel-Aviv, 1974).
- Könyvillusztrációi:
- Guzmann Irén: Különös baedeker (Tel–Aviv, 1953)
- Wallace Lewis: Ben Húr (Tel–Aviv, 1960)
[szerkesztés] Irod
- Babits Antal (Bevezető A csodák hat napja című kötetben)
[szerkesztés] Forrás
- Magyar Életrajzi Lexikon
Based on work by