Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Angol ábécé - Wikipédia

Angol ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A mai modern angol ábécé 26 betűből áll és a latin ábécéből alakult ki.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Óangol ábécé

Az angol nyelv írása már a 7. századtól latin betűkkel történt. Előtte a rúnaírást (Futhorc) használták, sőt egy ideig párhuzamosan mindkét írás használatos volt. A korai latin írásban találjuk nyomát ennek a kettősségnek, mégpedig néhány rúnajel használatával. Ekkor még megtalálható volt az ábécében a thorn þ, a wynn ƿ, az eth ð, valamint a yogh ȝ. Ugyanekkor alakultak ki az ismert ligatúrák, a double-u w (a vv jelölésére), az æsh æ (az ae jelölésére) és az œthel œ (az oe jelölésére).

1011-ben Byrhtferð alakította ki a mai ábécérend ősét, ebben még szerepeltek az előbb említett rúna-eredetű betűk is valamint két "és" jel: az ampersand & és speciális nota vagy ond ⁊:

A B C D E F G H I K L M N O P Q R S T V X Y Z & ⁊ Ƿ Þ Ð Æ

[szerkesztés] Modern angol ábécé

A modern angol írásban a þ, ȝ, ð, és ƿ betűk már nem részei az ábécének. Legtovább a þ élt, de a 16. században már alig használták. Ebben az időben vált különálló betűvé a w, és jelent meg az u és j az irásban, mint a v és i változatai. Ettől a kortól használják a mai 26 betűs ábécét.

[szerkesztés] A betűk nevei

A betűk nevei a magánhangzóknál maguk a betűk, mássalhangzóknál a "C+ee" illetve "e+C" formátumúak (ahol a C egy tetszőleges mássalhangzót jelöl), néhány kivétellel. A teljes betűnév-sor:

a [eɪ], bee [biː], cee [siː], dee [diː], e [iː], ef(f) [ɛf], gee [ʤiː], aitch [eɪʧ], i [aɪ], jay [ʤeɪ], kay [keɪ], el [ɛl], em [ɛm], en [ɛn], o [oʊ], pee [piː], cue [kjuː], ar [ɑɹ]/[ɑː], es(s) [ɛs], tee [tiː], u [juː], vee [viː], doulble u [ˈdʌb(ə)l juː], ex [ɛks], wy(e) [waɪ], zed [zɛd]/zee [ziː]

Mivel egyes betűket nevük alapján nehéz megkülönböztetni, ezért a NATO bevezetett egy saját névrendszert, melyet speciálisan úgy alakítottak ki, hogy egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek a betűk.

[szerkesztés] Mellékjelek

Az angol nyelvben a mellékjelek csak idegen eredetű szavakban használatosak, pl.: résumé, naïve, és façade. Ezek a mellékjelek is gyakran opcionálisak, a mindennapi életben gyakran elhagyják őket (resume, naive, és facade). Egyes régebbi szövegekben a szótagolást is jelölhette, pl.: cursed (melléknév - egy szótag), de cursèd (ige - két szótag); coöperate (az o-k két különálló szótagban vannak).

[szerkesztés] Ligatúrák

A mai modern angolban (főleg a brit használatban) ritkán, latin eredetű szavakban találkozhatunk az Æ és Œ betűkkel, pl.: encyclopædia, cœlom. Gyakrabban ezeket a ligatúrákat feloldják az ae, oe kapcsolatokkal, az amerikai használatban azonban az egyszerű e betűvel helyettesítik ezeket, pl.: encyclopedia.

A fentieken kívül a legismertebb ligatúra az &, mely a latin et „és” szó rövidítése, ebben az értelemben használják az angolban is.

[szerkesztés] Lásd még

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu