Angol nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Angol (English)
Beszélik:	Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Egyesült Államok, Írország, Jamaica, Kanada, Nagy-Britannia, Új-Zéland stb.
Terület:	a Föld
Beszélők száma:	anyanyelvként kb. 380 000 000; második nyelvként 150 000 000-1 000 000 000
Helyezés:	2 (összes beszélő szerint)
Nyelvcsalád:	indoeurópai nyelvcsalád germán nyelvek nyugati germán nyelvek anglofríz nyelvek angol nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Ausztrália, Egyesült Államok (de facto), Írország, Kanada, Nagy-Britannia, Új-Zéland (de facto), ENSZ, Európai Unió, Nemzetközösség (de jure)
Szabályozza:	nincs szabályzó szervezet
Nyelvkódok
ISO 639-1	en
ISO 639-2	eng
SIL	eng

Az angol nyelv jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek.

A nyelv tájszólásokra esik szét (jelentősebbek: angliai, amerikai, ausztráliai), és megvan a veszélye, hogy a latin nyelvhez hasonló sorsra is juthat, vagyis szétesik több nyelvre. Azonban a fejlődés és a médiában beszélt angol a tájnyelvek csökkenéséhez és az egyetlen beszélt változathoz is elvezethet.

Ismeretes még az úgynevezett pidgin English (pidzsin-angol) verzió is, melyet a Karib-tenger környékén beszélnek, s mely egyfajta afrikanizált és erősen leegyszerűsített angol nyelvet jelent. Az ún. Basic English az angol nyelv mesterségesen 850 szóra csökkentett változata, melyet az angol nyelvész, C. K. Ogden alkotott meg. Ennek használata meglehetős önfegyelmet kíván az angolul tudótól, mivel sok fogalmat körül kell írni, melyre van angol szó. A Basic English a Wikipédiában is rendelkezik képviselettel.

[szerkesztés] Eredete

Fő szócikk: Az angol nyelv története

[szerkesztés] Beszélőinek száma

A statisztikák szerint 446 millió anyanyelvi beszélője van napjainkban. A Föld lakosságához képest az anyanyelvi beszélők száma százalékosan csökken, viszont a világ első számú másodikként használt nyelve az angol. Kb. 650 millióan beszélik jól első vagy második nyelvként az angolt és 2-3 milliárd közé teszik azok számát akik néhány szót értenek a nyelvből.

Az Európai Unió egyik hivatalos és munkanyelve. Az angolul tanulók közül csak több mint minden 100. tud az alapszintnél (néhány száz szó) jobban angolul. Viszont ezt a nyelvet tanulják a világban a legtöbben. A legelterjedtebb számítógépes nyelv is egyben.

[szerkesztés] Jellemzői

Az angol nyelv főleg izoláló, vagyis a mondatokban a fő nyelvtani funkciókat a szavak sorrendje határozza meg. Ugyanakkor indoeurópai örökségként számos példáját hordozza a flexiónak – mint rendhagyásnak. Emellett mutatkoznak – a pongyolább köznyelvben egyre gyakrabban – bizonyos agglutináló vonások is.

Peter sees Laura. Péter Laurát látja. („ő lát” kifejezése agglutinációval see látni -s E/3)

Laura sees Peter. Laura Pétert látja. (pusztán a szórend megváltoztatásával megváltozik az alany és a tárgy)

Laura saw Peter. Laura látta Pétert. (múlt idő flexióval see > saw)

Az mai angolban már nincsenek esetek, az eredeti esetragok lekoptak, a mai ragok újabb fejlemények. Érdekes az -s rag hármassága:

pluralis drop csepp → drops cseppek
sing. genitivus drop → drop's cseppnek a... (pluralis -s után elmarad)
igéknél Sing./3 drop leejteni → drops leejt.

[szerkesztés] Főnevek

A köznevek kis betűvel íródnak, mint a magyarban. Néhány kivételtől eltekintve (például raincoat) nem használ összetett szavakat, emiatt szókincse legfeljebb közel 500-600 ezerre tehető.

A többesszámot egy szóvégi s betű jelzi, ritka kivételek (latin, francia stb. jövevényszavak) esetén más jel (medium → media).

[szerkesztés] Igék, igeragozás

A szabályos igék egyes szám harmadik személyű ragja -(e)s, a múlté és a befejezett melléknévi igenévé -(e)d. Időbeni folyamatok és azok lezártáságának kifejezésére fejlett, más nyelvekben (pl. német, francia) is szokásos szerkezeteket használ (pl. I have done it = megcsináltam (és kész van), I am doing it = folyamatosan csinálom, I have been doing it = csináltam egy ideig (de már nem), vö. francia je l'ai fait, német ich habe es gemacht).

[szerkesztés] Melléknevek, határozószók

A legtöbb esetben a magyarhoz hasonlóan különbséget tesz a „hogyan?” és „milyen?” kérdésre felelő szavaknál, pl.: nicely (szépen), nice (szép). Kivételt képez például a fast (gyors, gyorsan) szó, illetve igen szembetűnő módon a hard (kemény, keményen) és a hardly (alig) szavak alkotta szópár is.

[szerkesztés] Számnevek

A múltbeli tizenkettes számrendszer egykori használatát tükrözik vissza: a számok 1-től 12-ig saját megnevezéssel rendelkeznek (one [1], two [2], ..., ten [10], eleven [11], twelve [12]).

Szám	Angol név	Megjegyzés
1	one
2	two
3	three
4	four
5	five
6	six
7	seven
8	eight
9	nine
10	ten
11	eleven
12	twelve
13	thirteen	A 13 és 19 közti számneveket -teen végződéssel képezzük

[szerkesztés] Nagy- és kisbetűk használata

Nagybetűt a latinnal analóg módon használ. Így a legtöbb köznév kisbetűvel íródik, ugyanakkor nagybetűvel írandóak a nemzetiségek nevei (English, Japanese), a hónapok és napok neve (January, Monday), és a címekben előforduló szavak (kivéve a névelőket, elöljárókat és a kötőszavakat).

[szerkesztés] Szókincs

Szókincsének két legfontosabb forrása az ógermán (ahonnan maga az angol nyelv ered), valamint a latin (túlnyomórészt a francián keresztül). Számos fogalmat germán és latin eredetű szóval egyaránt ki lehet fejezni: ezeknek egy listája itt található. E szópárokban általában a germán eredetű szó a hétköznapibb, „közönségesebb” hangzású, a latin eredetű pedig előkelőbb, fennköltebb (mint magyarul az elmegy vs. távozik vagy a kér vs. igényel szópároknál). E két fő rétegen túl számos más nyelvből is vett át szavakat az angol, így jött létre mai, igen jelentékeny szókincse.

[szerkesztés] Amerikai vs. brit angol

Fő szócikk: Amerikai angol nyelv

Az angol nyelvnek két fő változata él: a brit (British English) és az amerikai (American English); természetesen ezek további dialektusokra tagolódnak.

A két változat között számottevő különbség a kiejtésben és a szókincs egy részében, valamint egyes szavak írásában mutatkozik. A brit angol nyíltabb hangzású, több hehezettel kell beszélni, valamint az r hang gyakran egyáltalán nem realizálódik, ezzel szemben az amerikai kissé zártabb ejtésű, az r betűt gyakran ejtik, bár raccsolva, továbbá sokszor az [a:] hang helyett [æ:]-t ejtenek. Ezek az eltérések ugyanakkor egyáltalán nem akadályozzák a kölcsönös megértést.

Példák:

far (GB) ['fa:] (US) ['far]
fast (GB) ['fa:st] (US) ['fæst]
centre (GB) ['sentə:](US) center ['sentər]

Az angolul tanulók számára alkalmanként jelenthet kellemetlenséget, hogy a két változat beszélői néha „lenézik” egymást, továbbá hogy Európában gyakran nem fogadják el az amerikai angolt.

[szerkesztés] Példaszöveg

All human beings are born free and equal in dignity and rights. They are endowed with reason and conscience and should act towards one another in a spirit of brotherhood.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

[szerkesztés] Szótárak

brit angol: Oxford Dictionary
amerikai angol: Merriam-Webster

[szerkesztés] Magyar–angol–magyar

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Tekintsd meg a Wikipédia angol nyelven készült változatát!

Omniglot
az angol nyelv védelme
BBC English honlap
Basic Global English (Joachim Grzega)
Re-Romanization of English
STELLA ENGLISH – a costfree online English course for absolute beginners – developed as part of an EU project
Tanácsok angol nyelvtanulóknak
AngolIngyenes online – hogyan monjuk angolul?

Indoeurópai nyelvcsalád > Germán nyelvek >
Északi-germán nyelvek:	Nyugati-germán nyelvek:	Keleti-germán nyelvek:	Déli-germán nyelvek:
Dán \| Feröeri \| Norvég \| Izlandi \| Svéd \| Óészaki	Afrikaans \| Alnémet \| Angol \| Flamand \| Fríz \| Holland \| Jiddis \| Luxemburgi \| Német \| Pennsylvaniai \| Skót \| Óangol \| Ószász	Burgund \| Gepida \| Gót \| Herul \| Vandál	Longobárd/Langobárd

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol \| bolgár \| cseh \| dán \| észt \| finn \| francia \| görög \| holland ír \| lengyel \| lett \| litván \| magyar \| máltai \| német \| olasz portugál \| román \| spanyol \| svéd \| szlovák \| szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban