Anjou-ház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Anjou-ház néven ismert a középkori Franciaország Anjou tartományából származó három különböző, frank eredetű dinasztia, közöttük egy angol és egy itáliai-magyar királyi, valamint egy francia hercegi uralkodóház.

Tartalomjegyzék 1 Az Anjou-Plantagenet királyi ház 2 A nápolyi és magyar királyi ház 2.1 A nápolyi ág 2.2 A magyar ág 3 A Valois-Anjou hercegi ház

[szerkesztés] Az Anjou-Plantagenet királyi ház

1154-ben megszerezték az angol trónt. Az Anjou-Plantagenet ház két ága, a York és a Lancaster család közötti véres háborút, amely jelentősen meggyengítette, kiirtotta az angol arisztokráciát a rózsák háborújának is hívják (az előző ág jelvénye a fehér, utóbbié a vörös rózsa volt). Végül Tudor Henrik legyőzte III. Richárdot és VII. Henrik néven elfoglalta az angol trónt. Feleségül vette a yorki hercegnőt, Erzsébetet, IV. Edward lányát.

[szerkesztés] A nápolyi és magyar királyi ház

[szerkesztés] A nápolyi ág

A Capetingek egyik oldalágából származott I. Anjou Károly (1246–1285) által alapított dinasztia, amely 1265–1435 között a nápolyi (szicíliai) királyságban uralkodott. Ennek egyik oldalága a magyarországi Anjou-ház.

A Capeting-dinasztia idősebb Capet-Anjou ház néven ismert ágának neve összefonódik a 13–15. századi francia monarchia történetével. 1246-ban Károly, az apanázsként kapott Anjou és Maine tartományok grófja, VIII. Lajos fia és Szent Lajos hetedik fivére feleségül vette Beatrix provence-i grófnőt, aki Dante kifejezésével élve „nagy provánszi hozományát” vitte e házasságba. Károly a Szentszék választása révén, mint az egyház bajnoka Itáliában Szicília királya lett, és 1265-ben a San Giovanni in Laterano templomban koronázták meg.

I. Anjou Károly a következő címeket birtokolta: Szicília, Nápoly és Jeruzsálem királya, Apulia fejedelme, Salerno, Capua és Tarantó hercege, Anjou, Maine és Provence grófja. Szicília fölötti uralmát ugyan 1282-ben elvesztette (lásd: szicíliai vecsernye), a szicíliai király névleges címet azonban ő és utódai egészen 1373-ig használták.

[szerkesztés] A magyar ág

I. Anjou Károly fia, II. (Sánta) Károly (1250–1309) feleségül vette Máriát, IV. László magyar király testvérét és örökösét. Ebből a házasságból 13 gyermek származott, akik közül Martell Károly felvette a Magyarország királya címet. Martell Károly feleségül vette Habsburg Klemenciát. Halála (1296) után egyetlen fia, a Carobertónak nevezett Károly Róbert tizennégy évi küzdelem után tehette fejére a magyar koronát.

[szerkesztés] A Valois-Anjou hercegi ház

Anjou-háznak nevezte magát a francia Valois-dinasztia ifjabb ága is (Valois-Anjou vagy ifjabb Capet-Anjou ház), amelynek tagjai Anjou tartomány hercegei voltak (1356–1481).