Argentin himnusz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az argentin himnusz nem sokkal a függetlenség kikiáltása után keletkezett. 1812. július 12-én a hatalmon levő triumvirátus elrendelte, hogy nemzeti indulót kell írni. A szöveg megírására Vicente López y Planes (1785–1856), míg a zene komponálására Blas Passera (1765–1830) kapott megbízást. Az Argentin Nemzetgyűlés 1813. március 11-én hivatalosan is elfogadta az új indulót, melynek címe „Marcha Patriótica” azaz „Hazafias Induló” lett.
Az indulót 1813. május 25-én adták elő először egy színházban. 1847 óta sok változáson ment át, míg Argentína nemzeti himnusza lett, de abban az időben a spanyolellenes szöveg nagyon alkalmas volt a nemzeti érzések felszabadítására és a függetlenségi harcra mozgósításra. Az idők változásával azonban a szöveg elvesztette aktualitását és Spanyolország is anyaországgá szelídült a gyűlölt ellenségből. 1900-ban elnöki rendeletre új szöveget kellett írni és az eredeti himnusznak csak az első és utolsó versszakát éneklik.
[szerkesztés] Az eredeti spanyol szöveg
Marcha Patriótica
Oid, Mortales! El grito sargado!
Libertad! Libertad! Libertad!
Oid el ruido de rotas cardenas,
Ved en trono a la noble igualdad,
Ya su trono, dignísimo abrieron,
Las Provincias Unidas del Sud.
Y los libres del mundo responden:
Y los libres del mundo responden:
Al gran pueblo Argentino salud!
Al gran pueblo Argentino salud!
Sean eternos los laurles,
Que supimos conseguir.
Coronados de gloria vivamos,
O juremos con gloria morir!
O juremos con gloria morir!
O juremos con gloria morir!
[szerkesztés] A magyar szöveg
Hazafias Induló
Hazafiak! Halljátok a kiáltást!
Szabadság! Szabadság! Szabadság!
Halljátok, láncaink lehullnak,
Lássátok a nemes egyenlőség győzelmét,
Learattuk a nagyszerű diadalt,
A Dél Egyesült Tartományai.
És a világ szabad népei ismétlik:
És a világ szabad népei ismétlik:
Üdvözlünk, Argentína nagy népe!
Üdvözlünk, Argentína nagy népe!
Legyen a babér örök,
Tudjuk, győzni fogunk.
A dicsőség koronája a miénk,
Vagy esküszünk, dicsően halunk!
Vagy esküszünk, dicsően halunk!
Vagy esküszünk, dicsően halunk!