Aszály
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az aszály olyan időszakot jelent, melyekben a rendesnél kevesebb csapadék van, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve a szabályszerűt eléri is, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, mely magas hőfok kiséretében a növényzet fejlődését kellő nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt azt teljesen tönkre is teszi. Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre terjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető el kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek, az égető napsugarak s szántó szelek nem csak a vetéseket sanyargatják, hanem a réteket és a legelőket is lepörkölik, vagyis aszály áll be, mely néha nagy területre terjed, s egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésű vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elő, s a mezőgazdaságon ejtett csapásai némelykor igen súlyosak.
A 19. század legnagyobb aszálya nálunk 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott. Sok évig tartott, mig az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált. Az aszályt közönségesen dögvész és káros állatok elszaporodása néhol a társadalmi rend felbomlása szokta követni. Az aszályt szabályellenes időjárás okozza, így az ember meg nem akadályozhatja. Az ellene ajánlott többféle védekezési mód közül leghatásosabb a csatornázás s ezzel kapcsolatban az öntözés.
[szerkesztés] Forrás
- Pallas Nagy Lexikona
- L. Sporzon P.:Mit tehet a magyar gazda a szárazság ellen. Budapest, 1876.
Based on work by