Báthory Romancsik Mihály
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Báthory Romancsik Mihály (Nagyvárad, 1853. november 27. – Léva, 1888. január 19.) színházi titkár
[szerkesztés] Élete
Atyja Romancsik Mihály tanár volt. Középiskoláit szülővárosában végezve, 1872-ben a szini pályára lépett és a Báthory nevet vette fel, mely irói neve is lett. Betegeskedése miatt mint súgót alkalmazták; mint ilyen jött a budapesti népszinházhoz 1875-ben, hol három évet töltött. 1879-ben Kassán telepedett le, hol megindította a Szinészeti Közlönyt. 1880 márciusában megvált a színészettől, hova 1884 októberében ismét visszatért és Komlósy József társulatánál mint művezető s rendező működött. 1885. október 1-jétől Temesvárott az első magyar színi évad alatt a szinház titkára volt. 1886 tavaszán szinigazgatást kezdett, de nem sok szerencsével; míg végre a fáradt vándor Bokodyné társulatánál Léván nyert utolsó menhelyet.
[szerkesztés] Munkái
1. Elbeszélések, rajzok és kalandok a magyar szinészéletből és a társadalom köréből. Kassa, 1883. két kötet.
2. Emlék- és szinműtár. U. ott, 1883. négy füzet. (Adalékok a magyar szinészek életrajzgyűjteményéhez.)
Irt több szinművet is, melyek kéziratban maradtak, u. m. Az álorvos, vigj., A sorsüldözött és a Száműzött leánya, drámák (1874.); A falu legszebb leánya, népszinmű, melyet Budán 1881-ben előadtak. A kassai szinház száz éves fennállása jubilaeumára (1881. nov. 22.) irt Mult és jelen cz. prologot; ezenkívül az eperjesi (1883. márcz. 25.), iglói (1884. okt. 3.) és marosvásárhelyi (1885. okt. 3.) szini évad megnyitására irt prologokat.
Irt szépirodalmi s szinügyi cikkeket, többnyire a vidéki szinügy emelése érdekében, a következő lapokba: Békés (1872.), Alföld (1873.), Torontál (1873.), Nagyvárad (1873., 1878–79.), Maros 1874, 1879.), Szinpad (1874–76), Erdély (1875–76.), Független Polgár (1875–76.), Magyarország és a Nagyvilág (1876.), Otthon (1876.), Egyetértés (1877. 52. sz. és 230. sz.), Szini világ (1877.), Marosvidék (1877. júl-tól 1879. okt. 1. majd minden számban), Budapesti Napilap (1878.), Színi Lapok (1878.), Délibáb (1878. júl.-tól, majd minden számban, részint Sugó-Bugó álnév alatt), Független Hirlap (1878.), Nemzeti Hirlap (1878.), Ellenőr (1878.), Orosháza (1879.), Szarvasi Ujság (1879.), Felvidéki Közlöny (1880., 1882.), Függetlenség (1881. szept. 11.)
Szerkesztette a Szini Lapok cz. képes hetilapot 1878. máj. 12-től jún. 30-ig Budapesten, a Szinészeti Közlönyt 1879. nov. 2. alapította és szerkesztette Kassán 1884. szept. 18-ig, Iglón szept. 25-től okt. 30., Rozsnyón nov. 6-tól decz. 25., Gyöngyösön 1885. jan. 1-től febr. 19., Losonczon febr. 26-tól ápr. 9., Pozsonyban ápr. 16-tól máj. 14., Váczon máj. 21–28., B.-Gyarmaton jún. 4–18., B.-Füreden jun. 25-től szept. 1., Temesvárott szept. 20-tól 1886. márcz 1., Karczagon szept. 2-tól 1887. decz. 16-ig. (A lap történetét leirta az 1887. 13. számban).
Álnevei s jegyei: Veritas, Nemo, B. R. M., B-y, B...ly., (y), R. M.
Based on work by