Nagyvárad
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nagyvárad | |
---|---|
|
|
Megye | Bihar |
Régió | Erdély |
Koordináták | |
Terület | 125,56 km² |
Népesség - Teljes - Népsűrűség |
206 527 (2002) 1910 fő/km² |
Polgármester | Petru Filip |
Nagyvárad, (románul Oradea, németül Grosswardein, latinul Magnowaradinum, jiddisül ×ורד××”) a román-magyar határ közelében, a Sebes Körös partján fekvÅ‘ város, az egykori Bihar vármegye székhelye, ma Bihar megye központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út, amely összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár (152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályától is csupán 15 km-re található.
[szerkesztés] Története
Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg.
Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapÃtotta. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és ide telepÃtette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sÃrja 1192-tÅ‘l zarándokhely lett.
1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogériusz (nevét városrész viseli) spalatói (Split) püspök, váradi fÅ‘esperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) cÃmű munkájában Ãrja le.
1390. május 20-án a királyi pár jelenlétében állÃtották fel Szent László aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé.
Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János 1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett.
1474-ben Ali, szendrÅ‘i bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerÅ‘sÃtették.
1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult.
1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta.
1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet.
1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta.
1664-ben Rákóczi László megkÃsérelte Várad felszabadÃtását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa.
1692-ben Siegbert Heister tábornok szabadÃtotta fel a várost.
Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült.
A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisÃtsék, meghamisÃtsák, illetve elrejtsék. Ãgy lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra Ãtélt vár elé magas tönbházakat emeltek, hogy az érdeklÅ‘dÅ‘k és kÃváncsi szemek elÅ‘l elrejtsék.
A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor „Körös-parti Párizsnak†is nevezték.
[szerkesztés] Népessége
- 1787-ben lakossága 9790 fő
- 1830-ban 18 091 fő
- 1850-ben 22 538 fő
- 1857-ben 22 443 fő
- 1869-ben 28 698 fő
- 1880-ban a város lakossága 31 324 fő, ebből 86,4% magyar anyanyelvű, 6,6% oláh azaz román, 4% német; hitfelekezet szerint 31,8% római katolikus, 27% református, 26,1% izraelita, 6,7% görög katolikus, 5,9% ortodox volt.
- 1890-ben 38 557 fő, 88,8% magyar anyanyelvű, 6,6% román, 2,6% német; hitfelekezet szerint 31,2% római katolikus, 28,2% református, 26,2% izraelita, 6,5% görög katolikus, 5,8% ortodox volt.
- 1900-ban 47 018 fő, a katonasággal együtt 50 177; ebből 91,3% (44 750 fő) magyar anyanyelvű, 5,1% (3335 fő) román, 2,4% (1404 fő) német
- 1910-ben 64 169 fő, 58 421 magyar anyanyelvű, 3604 román, 1416 német, 279 szlovák és 159 lengyel volt
- 1992-ben 222 741 fő, ebből 144 244 román, 74 225 magyar, 2137 cigány, 959 német és 1176 egyéb nemzetiségű
- 2002-ben, a 206527 főből (az előfalvakban élőkkel együtt) már csak 56 830 (27,5%) magyar, 145295 (70,4%) román lakosa volt, valamint roma: 2466 (1,2%), német: 566 (0,3%), szlovák: 477 (0,2%), zsidó: 172, ukrán: 76, bolgár: 25, orosz: 25, szerb: 17, cseh: 9, török: 9.
[szerkesztés] HÃres emberek
[szerkesztés] Nagyvárad polgármesterei
- Bölönyi Menyhért, 1850. január 4-én Nagyvárad első polgármestere elfoglalja hivatali székét.
- Csorba János, 1851. június 25-től 1854-ig.
- Lukács György, 1861. január 21-től 1875-ig.
- Stettner Lajos, 1863 – 1864
- Sall Ferenc, 1875. november 11-től 1897-ig.
- Bulyovszky József 1897-1901
- Rimler Károly 1901-1919
[szerkesztés] Történeti kronológia
- 1020–1030 között Szent István király megalapÃtja a bihari püspökséget.
- 1092 után Szent László átteszi Nagyváradra a püspökséget, ahol már elÅ‘bb társaskáptalant és prépostságot alapÃtott.
- 1095-tÅ‘l valószÃnű, hogy Várad elsÅ‘ püspöke a késÅ‘bbi Könyves Kálmán volt. Ãrásos dokumentumaink errÅ‘l nincsenek. Az elsÅ‘ ismert püspök 1103-tól 1113-ig Sixtus.
- 1095-ben meghal Szent László király és Somogyváron temetik el.
- 1116-ban áthozzák Szent László hamvait Váradra, az általa épÃtett Nagyboldogasszony székesegyházba, II. István idejében, akit halála után, 1131-ben ugyanide temetnek el, nagyapja mellé.
- 1130–1131: a premontrei rend telepszik meg Váradon.
- 1134-ben országos zsinatot tartanak Váradon.
- 1192 – László király szentté avatása. III. Celesztin pápa a király – III. Béla – és a nép kérését figyelembe véve oltárra emeli a lovag királyt.
- 1196 – Imre király Váradra látogat, és adományokkal látja el a lovag király egyházát.
- 1208–1235: A „Váradi Regestrum†– a váradi székeskáptalan első ismert jegyzőkönyve.
- 1235-ben II. Endre királyt , aki az Aranybullát kiadta, eltemetik Szent László sÃrja mellé Nagyváradon.
- 1241 a tatárpusztÃtás éve, amelyet részletesen leÃr a Carmen miserabile-ben (Siralmas ének) Rogerius váradi kanonok.
- 1268 után Lodomér püspök újjászervezi az egyházmegyét.
- 1276-ban IV. vagy Kún László meglátogatja Váradon Szent László sÃrját.
- 1291 január 5-én az utolsó Ãrpádházi király, III. Endre országgyűlést tart Váradon Bihar, Kraszna, Szolnok, Szatmár és Szabolcs megyék részvételével. UgyanebbÅ‘l az évbÅ‘l való a váradi püspökség elsÅ‘ tizedjegyzéke is.
- 1319 – Luxemburgi Beátrixot, Károly Róbert feleségét ugyancsak a váradi székesegyházba temetik.
- 1320 – Telegdi Csanád prépost felépÃti a székesegyházzal szemben Szűz Mária kisebbik templomát (Praepositura Beatae Mariae Virginis de Castro Magno-Varadiensi), amely préposti cÃm ma is létezik.
- 1338-ban Báthory András püspök letelepÃti Váradon a klarissza nÅ‘véreket. Várad-Velencén templomot épÃt nekik.
- 1342-ben és 1352-ben Nagy Lajos királyunk Váradon jár és adományokkal halmozza el a különböző egyházakat.
- 1360–1370 között a Kolozsvári testvérek elkészÃtik Szent István, Szent László és Szent Imre herceg álló bronzszobrát, melyet a székesegyház elÅ‘tt felállÃtanak.
- 1374-ben Imre olvasókanonok befejezi a káptalan legrégebbi statutumát, amelyben azt Ãrja, amit Bunyitay Vince történész püspök is emlÃt: „Mindenek elÅ‘tt illik tudni, hogy a mi váradi egyházunk alapÃtója Szent László néhai magyar királyâ€.
- 1390 május 20-án állÃtják fel Szent László csatabárdos lovas ércszobrát. Ugyancsak a Kolozsvári testvérek alkotása. A törökök Várad elfoglalása után (1660) pusztÃtják el.
- 1395 május 17-én Mária (Anjou) királynét a székesegyház-ban temetik el.
- 1403 előtt készül el a ma Győrben lévő Szent László herma, amely Szent László ereklyéit tartalmazza.
- 1412-ben II. (Jagello) Ulászló lengyel király gyalog és mezitláb látogat el Szent László sÃrjához.
- 1422 – Zsigmond király Váradon országgyűlést tartott.
- 1437-ben, 50 évi uralkodása után, meghalt Zsigmond király, aki a Sárkány rendet alapÃtja, és Å‘t is a székesegyházba temetik.
- 1443 április 7-én a földrengés következtében leomlott a székesegyház két keleti tornya.
- 1445–1465 között Zrednai Vitéz János Várad püspöke. A humanizmus egyik központja volt Várad. A káptalan tagjai között találjuk Jannus Pannoniust.
- 1513–1526 között Perényi Ferenc a váradi püspök, aki a mohácsi csatában esett el.
- 1534-től Martinuzzi vagy Fráter György a váradi püspök. Itt kötik meg a váradi békét I. Ferdinánd király és Szapolyai János között.
- 1551-ben Martinuzzit kinevezi a pápa esztergomi érsekké és bÃborossá kreálja, de Alvincen meggyilkolják és csak 30 nap után temetik el a gyulafehérvári székes-egyházban. Ma is ott vannak hamvai. Dr. Jakubinyi György érsek úr emlékművet állÃtott neki.
- 1553-tól Zabardy Mátyás lett Várad püspöke, aki harcias egyéniségével akadályozta a protestantizmus terjedését Váradon.
- 1566 március 10-én a hÃrhedt tordai országgyűlésen megfosztják jogaitól a katolikus egyházat, és kincseit elkobozza Varkocs Tamás várkapitány az erdélyi kincstár javára. Akkor Szent László hermája is Gyulafehérvárra kerül. Innen viszi Naprághy Demeter erdélyi püspök magával GyÅ‘rbe, amikor el kell hagynia Gyulafehérvárt.
- 1570-ben született Váradon Pázmány Péter, aki több, mint 30 nemesi családot hozott vissza a katolikus egyházba.
- 1579-ben Báthory István behozza a jezsuitákat Váradra, és ismét működik a katolikus egyház. Ekkor épül fel a Szent Egyed templom, körülbelül a mostani görög katolikus szeminárium helyén.
- 1588-ban száműzik a jezsuitákat Váradról. Várad Szőllős filiája lesz. Katolikus közösség csak Szilágysomlyón és Kárásztelken maradt meg.
- 1618-ban Bethlen Gábor fejedelem lebontja a székesegyházat, és köveit a váradi vár megerÅ‘sÃtéséhez használja.
- 1660-ban a török elfoglalja Váradot és elpusztÃtja a király szobrokat, a Kolozsvári testvérek alkotásait.
- 1692 június 7-én Várad felszabadul. A csapattal jön Várad püspöke is, Benkovich Ãgoston. 1566 óta Å‘ az elsÅ‘ püspök, aki el is foglalhatja püspöki székét.
- 1693 november 24-én I. Lipót király visszaállÃtja a váradi püspökséget és káptalant.Ugyanez évben Benkovich püspök felépÃti az elsÅ‘ székesegyházat Szent Brigitta tiszteletére. A templom ma is áll, az ortodox egyház jogtalanul bitorolja.
- 1702-tÅ‘l gróf Csáky Imre a váradi püspök. A káptalant 10 stallumra bÅ‘vÃti.
- 1716-ban VIII. Károly elismerte újra a katolikus püspökség és káptalan jogait.
- 1717-tÅ‘l gróf Csáky Imre felépÃti a harmadik váradi székesegyházat, a mai Szent László templomot. Ugyan-ebben az évben bÃborosi rangot kap, Ãgy 1721-ben részt vesz a pápa választáson. Å az egyedüli váradi püspök, aki konklávén részt vett. (XIII. Ince lesz a pápa).
- 1728–32 között felépÃtteti a váradszÅ‘llÅ‘si templomot, amit 1732-ben már utódja szentel fel, Luznai és Regliczei báró Luzinszky István. Csáky épÃtteti a debreceni Szent Anna templomot is, ahova el is temetik.
- 1737–1747 között gróf Csáky Miklós püspök felépÃtteti a mai városháza helyén a püspöki palotát és papnevelÅ‘ intézetet.
- 1752 május 1-jén gróf Forgách Pál püspök leteszi a mai (negyedik) váradi székesegyház alapkövét.
- 1760-ban Gyöngyössy Károly kanonok behozza Váradra az Irgalmas Rend tagjait (Miseri), és felépÃtteti a rend- és kórházat.Bakó János nagyprépost megalapÃtja Debrecenben a piarista rendházat.
- 1760–1762 között Michael Haydn a mai Szent László templomban orgonista, Patachich udvarában. A zenekar vezetője pedig Dittersdorf.
- 1762-ben báró Patachich Ãdám püspök elkezdi a püspöki palota épÃtését.
- 1765-ben Szenczy István kanonok felépÃti az Orsolya rendházat és iskolát, és behozza a nÅ‘véreket Váradra.Ez évben jelenik meg az elsÅ‘ nyomtatott schematizmus (névtár).
- 1766 Alapy János kanonok felépÃti az elsÅ‘ kanonoki házat, ma a püspökség székháza (Kanonok sor, 7 számú ház).
- 1777 – A görög katolikus püspökség megalapÃtása. A püspökség belényesi birtokait Mária Terézia nekik adományozza.
- 1778 tavaszán Salamon kanonok folytatja a székesegyház épÃtését.
- 1799 november 5-én gróf Kornis Ferenc nagyprépost megáldja a székesegyház négy új harangját.
- 1799 december 8-án megáldja a székesegyházat.
- 1780 június 23-án gróf Kollonitz László erdélyi püspök konszekrálja (felszenteli) az új székesegyházat. Ekkorra készültek el Schöpf Ãdám bécsi festÅ‘ kupola freskói is.
- 1780 után II. József megfosztja Várad püspökeit örökös főispáni rangjuktól.
- 1801 – I. Ferenc király a váradi székeskáptalan tagjait Szent László király zománcos képével, ékes mellkereszttel tünteti ki.
- 1807-ben Miklóssy Ferenc püspök 16-ra bÅ‘vÃti a kanonoki stallumokat. EbbÅ‘l 6 irodalmi stallum. UgyanÅ‘ épÃtteti az új papi szemináriumot, valamint a tenkei és hegyközcsatári templomokat.
- 1849-ben báró Bémer László váradi püspök részt vett a debreceni Habsburg ház trónfosztását kimondó gyűlésen. Ezért a bécsi udvar halálra Ãtéli, amit 20 évi várfogságra változtatnak. 1850-ben amnesztiát kap. Lemond váradi püspöki székérÅ‘l. Az ausztriai Lanzendorf-i kolostor lakója lesz. TÃz év múlva hazatér Ungvárra, itt is hal meg 1862. november 4-én. A váradi székesegyház kriptájába temetik.
- 1850-ben felsÅ‘ utasÃtásra egyesÃtik Nagyvárad néven a közigazgatásilag különálló négy "várost":Várad-Újvárost, Várad-Olaszit, Várad-Váralját és Várad-Velencét.
- 1883-ban Lipovniczky István váradi püspök megbÃzásából Bunyitay Vince – késÅ‘bbi kanonok és kinevezett püspök – három kötetben megÃrja az egyházmegye történetét. Å az elsÅ‘ püspök, akit az Olaszi temetÅ‘ben temetnek el.
- 1872-ben rézzel fedik be a székesegyház tetőzetét és tornyait, amit az első világháborúban elvittek a harangokkal együtt.
- 1877-ben Rómer Flóris bencés szerzetest hÃvja Váradra a püspök. Kanonokká kinevezi és megbÃzza a székes-egyház kifestési munkálatainak vezetésével.
- 1878-ban Ifj. Stornó Ferenc soproni festőművész nekifog a festésnek és 1880-ban fejezi be.
- 1869 december 8-án megnyÃlt az I. Vatikáni zsinat, amelyen Lipovniczky István váradi püspök is jelen volt.
- 1880 – Lipovniczky István püspököt Várad dÃszpolgárává választja.
- 1885 augusztus 12-én meghal Lipovniczky püspök.
- 1886 február 18-án Ipolyi-Stummer Arnoldot nevezi ki a pápa Várad püspökévé. Július 11-én tartja székfoglalóját, de ugyanazon év december 2-án meghal.A kriptába temetik. SzÃvét az elÅ‘bbi püspöki székvárosára, Besztercebányára viszik, és ott temetik el a székesegyház Szent Borbála kápolnájába, amit Å‘ restauráltatott nagy szakértelemmel.
- 1887 április 8-tól Várad püspöke Schlauch Lőrinc. Szatmáron volt előbb püspök.
- 1890 szeptember 10-én Ferenc József császár és apostoli király meglátogatja a várost és a püspökséget. (Harmadszor jár Váradon).
- 1892-ben Schlauch bÃboros megrendelésére Link Fülöp budapesti ötvös elkészÃti Szent László új hermáját (erekelyetartó).
- 1893 szeptember 10-én Schlauch bÃboros megáldja Szent László király bronzszobrát, amely Trianonig a Szent László téren állt.
- 1893 június 12-én XIII. Leó pápa bÃborossá kreálja Schlauch LÅ‘rinc váradi püspököt. Å Várad püspökei között a második, aki bÃborosi méltóságot is kapott a pápától. ElÅ‘bbi gróf Csáky Imre volt.
- 1896-ban Hoványi Ferenc kanonok Tóth István szobrász művészeti tervei alapján megrendeli Carrarraban a székesegyház új fehér márvány fÅ‘oltárát. Triscornia faragta. Schlauch bÃboros konszekrálja az új oltárt.A püspöki kertben felépÃtik Szaniszló Ferenc püspök bronzszobrát.
Június 27-én nyitják meg a Bihar megyei és nagyváradi múzeumot.
- 1897 május 2-án tartja Schlauch bÃboros aranymiséjét. Ferenc József császár és apostoli király a Szent István Rend nagykeresztjét adományozza a Jubilánsnak.A pápa, XIII. Leó a káptalannak az ún. „Cappa maiorâ€-t (uszályos hermelines palást) adományozta.
Schlauch LÅ‘rinc bÃborost ebben az évben Várad dÃszpolgárává választják. ElÅ‘bb már megkapta Szatmár, Szilágysomlyó és Újarad dÃszpolgárságát. Augusztus 10-én Schlauch bÃboros konszekrálja a védÅ‘szentje – Szent LÅ‘rinc – tiszteletére épÃtett Bihar-püspöki-i templomot.
- 1911 – Sárvár és Felsővidéki gróf Széchenyi Miklós győri püspök lesz Várad 79-ik püspöke.
- 1915-ben létrehozza a székesegyházban a Jézus SzÃve kápolnát a kanonokok téli zsolozsmázására.
- 1914-ben kitör az első világháború.
- 1920 – a trianoni diktátum szétszakÃtja a szentistváni nagy egyházmegyét. Nagyobbik fele Magyarországon marad. Itt a Szentszék létrehozza elÅ‘bb a gyulai, késÅ‘bb a debreceni apostoli kormányzóságot.
A székváros a püspökkel Romániában marad.
- 1923 január 8-án bevonják a nagyváradi Premontrei Főgimnázium nyilvánossági jogát.
December 6-án Budapesten meghal Széchenyi Miklós püspök. Orosházán, az általa épÃttetett templomban temetik el. SÃrjára ezt Ãrják: „Csak egy Miatyánkotâ€. Az osztrák-magyar monarchia utolsó tábori püspöke, aki váradi kanonok is volt, Bjelik Imre lesz az apostoli kormányzója a váradi püspökségnek. Megyéspüspökké nem nevezi ki a román kormány, mert nem tette le a hűségesküt, akárcsak elÅ‘dje sem.
- 1926 január 31-én szenteli fel Bjelik püspök a székesegyház – általa rendelt – új harangjait. Összesen négyet, ebből a legkisebb 362 kg-osat a Székeskáptalan adományozta. Ez a lélekharang.
Október 24-én szenteli fel Bjelik Imre püspök a monospetri templomot, melynek épÃtésére Széchenyi püspök adományozott 100.000 lejt.
- 1927 május 9-én hirtelen elhunyt Bjelik Imre püspök, apostoli kormányzó. Az olaszi temetőben helyezik örök nyugalomra.
Május 10-től az új apostoli kormányzó Mayer Antal kanonok. Két éves kormányzása alatt a püspöki palota II. emeletét berendezi és odaköltözteti a papi szemináriumot. Itt működik beszüntetéséig, 1948-ig.
- 1929 – Románia konkordátumot köt a Szentszékkel. Ennek következménye a püspökség összevonása a szatmárival, egy püspök vezetése alatt.
- 1931-ben A temesvári Fiedler István lesz a Satu Mare–Oradea-i megyéspüspök. Akkor csak Ãgy volt szabad nevezni a Szent László alapÃtotta püspökséget.
Ez évben épül fel a Szent József telepi templom.
- 1932-ben elkészül a Tokai telepi Szent Antal kápolna.
- 1934 június 28-án szenteli fel Molnár Kálmán vikárius a VáradÅ‘ssi Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére épÃtett templomot.
- 1935 december 8-án áldja meg Fiedler István püspök a Szent Katalin telepi templomot a Csodásérmű Boldogasszony tiszteletére.
- 1938 októberében tartják Nagyváradon a Satu Mare–Oradea-i egyesÃtett egyházmegyék zsinatát.
- 1939 december 8-án politikai okokból lemondatják Fiedler István püspököt. Lemondása után Isten szolgája, Márton Ãron gyulafehérvári megyéspüspök lesz Várad apostoli kormányzója.
- 1940 szeptember 8-án a bécsi döntés után egyesül az egyházmegye a magyarországi résszel. A Dél-Erdélyben maradt plébániákat dr. Hauler Pál kormányzására bÃzza Márton Ãron püspök.
- 1941 június 28-án a Szentszék szétválasztja a váradi püspök-séget a szatmáritól.
- 1942-től Várad apostoli kormányzója lesz Isten Szolgája, dr. Scheffler János szatmári megyéspüspök.
Május 3–10 között Nagyváradon Szent László hetét rendezik meg. Május 3-án érkezik meg Váradra az Aranyvonattal Szent István király Jobbja. Serédi Jusztinián bÃboros-hercegprÃmás a Szent László téren misét celebrál.
- 1948 április 9-én XII. Piusz pápa újra egyesÃti a püspökséget Szatmárral, de soha nem hajtják végre jogilag az egyesÃtést, mert a politikai helyzet nem teszi lehetÅ‘vé.
ÃllamosÃtják a püspökség birtokait, iskoláit. Felosz-latják az összes szerzetesi intézményeket. Vagyonukat államosÃtják. Scheffler János püspök apostoli kormányzót elÅ‘bb Körösbányára száműzik, majd a jilavai börtönben szenved vértanúhalált 1952. december 2-án. A rabtemetÅ‘be temetik. KésÅ‘bb földi maradványait Szatmárra szállÃtják, és a székesegyház kriptájában temetik el. Február 12-én titokban Ohara nuncius Bukarestben titkos püspökké szenteli Bogdánffy Szilárdot. Ez év április 9-én letartóztatják. Nagyváradon, Capul Midian és Nagyenyeden szenvedi a börtönéveket.
- 1953 október 2-án a nagyenyedi börtönben meghal Bogdánffy Szilárd püspök.
- 1948–1990-ig ordináriusok vezetik a váradi püspökséget, akiket az állam csak főespereseknek ismer el.
- 1950-ben megszüntetik a váradi püspökséget a kommunista diktatúra emberei.
- 1950–1951 – Összeszedik az egyházmegye plébániai Anya-könyveit és Irattárát.
- 1953-ban elviszik „megÅ‘rzésre†Benczúr Gyula Schlauch bÃboros és Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs elÅ‘tt cÃmű remekművű festményeit a múzeumba.
- 1955 – lebontják a Kálvária templomot.
- 1957 október 23-án meghal Fiedler István nyugalmazott szatmár–nagyváradi megyéspüspök. Földi maradvá-nyait behozták a kriptába.
- 1960 március 2-án meghal dr. Pop József szentjobbi apát, káptalani helynök. Utódja Bélteki Ferenc lesz, aki a káptalan tanácsára elfogadja dr. Czumbel Lajos szatmári ordinárius szubtitutus jurisdikcióját.
- 1962-ben elviszik az egész püspöki és káptalani levéltárat a városi levéltárba.
- 1963-ban a város átveszi a Püspöki Palota használati jogát. A tulajdonjog továbbra is a püspökségé marad.
- 1968 szeptember 6-án meghal Bélteki Ferenc vikárius. Utódja dr. Hosszú László lesz, aki ugyancsak elfogadja SÃpos Ferenc szatmári ordinárius joghatóságát Várad felett is.
- 1974-ben elveszik a plébániák még megmaradt irattárát.
- 1975-ben „használatra†átveszik az egész Kanonok sort is.
- 1978-ban elviszik a Püspöki könyvtár „ősnyomtatványaitâ€. Összesen 21 darabot ún. incunabulumokat.
- 1982 június 27-én dr. Hosszú László nyugdÃjba vonul. Ordináriusi minÅ‘ségben átadja – Róma tudtával – a joghatóságot vikáriusának, dr. Dászkál Istvánnak, aki 1990. március 14-ig vezeti ordinárius ad nutum Sanctae Sedis cÃmen a püspökséget.
Október 18-án kelt pápai leirattal szétválasztják újra a Szatmár–Nagyvárad-i egyházmegyét, amit csak 1983. május 31-én hajtanak végre. A kihirdetés Gyulafehérváron volt.
1987-ben a megmaradt kanonoki kerteket is elveszi az állam, amit peres úton öt évi pereskedés, huza-vona után sikerült megnyerni.
1989. december 22-ke a kommunista-ateista rendszer bukása.
1990 januárjában a Szentszék követe – akkor még csak a Vatikáni államtitkárság titkára, John Bukovszky megbeszélést folytat püspökök kinevezésérÅ‘l. Március 14-én kinevezik Tempfli József váradolaszi apát-plébánost váradi megyéspüspökké. Az utolsó megyés-püspök gróf Széchenyi Miklós volt, aki 1923-ban halt meg. Közben apostoli kormányzók, helynökök vezették az egyházmegyét. Ãprilis 26-án a nagyváradi székes-egyházban dr. Paskai László bÃboros, esztergomi érsek, Magyarország prÃmása, Gyulai Endre szeged–csanádi és Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspökökkel püspökké szenteli Tempfli Józsefet, az egyházmegye 81-ik fÅ‘pásztorát.
- 1990 őszén megindul a hittantanár-képzés Nagyváradon és Margittán. Újraindulnak a szerzetesrendek, bár ingó és ingatlan javaikat nem kapták vissza, még csak a kolostoraikat sem.
- 1991-ben az egyház visszakapja a Vártemplomot, amelyet restauráltat a püspök.
Ebben az évben indul el a Szent László gimnázium két osztállyal. Humán képzés folyik. Néhány év múlva a reál képzést is engedélyezik.
- 1992 májusában újra megrendezik Váradon a Szent László hetet, Varadinum 1992 cÃmen. Szent László halála 900-ik, Várad török alóli felszabadulása 300-ik évfordulójára emlékeztek vallási, tudományos, művészeti, irodalmi, történelmi programokkal. Habsburg Ottó felesége is jelen volt. Azóta minden évben megrendezésre kerül a Festum Varadinum keretében Szent László egyházmegyei ünnepe.
December 16. óta a váradi székesegyház Basilica Minor cÃmet kapott a SzentszéktÅ‘l. 1992 márciusában a káptalan kérésére Tempfli József megyéspüspök elindÃtja Bogdánffy Szilárd boldoggáavatási ügyét. A Szentszék elfogadja és engedélyezi az „Isten szolgája†cÃm használatát.
- 1995 Szent László szentté avatásának 800-ik évfordulója. Sikerült visszaperelni a román államtól az egész Kanonok sort. Szent László ünnepére ellátogatott dr. Habsburg Ottó FÅ‘herceg Åfelsége és Habsburg Mihály FÅ‘herceg, feleségével együtt.
[szerkesztés] A város szülöttei
- Váradi Péter (1450 körül született) kalocsai érsek
- Pázmány Péter (1570. október 4.) esztergomi érsek
- Báthory Zsigmond (1572.) erdélyi fejedelem
- Báthory Gábor (1589. augusztus 5. – 1613. október 27.) erdélyi fejedelem; itt ölték meg saját hajdúi
- gr. Rhédey Ferenc (1610.) erdélyi fejedelem
- gr. Teleki Mihály (1634.) erdélyi kancellár
- Perger János (1791.) jogtudós, a Tudományos Akadémia előbb levelező, majd rendes tagja
- Beöthy Ödön (1796. december 5. – Hamburg, 1854. december 7.) Erdély 48-as kormánybiztosa, Bihar vármegye alispánja, országgyűlési követ
- Grósz Frigyes (1798. november 16.) Nagyváradon a szegény vakok részére szemgyógyintézetet nyitott
- Nagysándor József (1804. október 17. – Arad, 1849. október 6. honvéd tábornok, aradi vértanú
- Flór Ferenc (1809. október 10.) a „legmagyarabb magyar orvosâ€
- Szigligeti Ede (eredeti nevén: Szathmáry József) (1814. március 8.) szÃnműÃró. Az Akadémia 1840-ben, a Kisfaludy Társaság 1845-ben választotta tagjai közé.
- Csengery Imre (1819. – 1875. szeptember 30.) országgyűlési képviselő
- Grósz Albert (1819. január 12. – 1901. március) királyi tanszéki orvos, a nagyváradi Szemkórház igazgatója. 1852-1867 között Nagyvárad főorvosa volt.
- Csengery Antal (1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) Csengery Imre öccse, történetÃró, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselÅ‘, a Kisfaludy Társaság tagja.
- Tisza Kálmán (1830. december 16.) a balközép vezére. 1875. október 20. és 1890. március 13. között Magyarország miniszterelnöke.
- Szilágyi Dezső (1840.) jogász, igazságügyminiszter
- Károly József, rendi nevén Irenaeus (1854. március 6. – 1929. március 13.) fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drótnélküli távÃró egyik feltalálója, Nagyvárad egyik legkiemelkedÅ‘bb tudósa
- Iványi Ödön (1854. november 18. – 1893. október 19.) újságÃró, aki 1891-ben átvette a Nagyvárad szerkesztését
- Edelmann Menyhért (1862. december 25.) orvos
- Grósz Emil (1865. szeptember 30.) szemorvos
- Diósy Ödönné Brüll Adél (1872. szeptember 1.) Ady múzsája
- Bakonyi Károly (1873. július 28.) Ãró
- Széchényi Zsigmond (1898.) Afrika-utazó
- Osvát ErnÅ‘ (1877.) a Nyugat folyóirat alapÃtója
- Palotai Boris (1904. május 23.) József Attila-dÃjas Ãró
- Kabos Endre (1906. november 5.) háromszoros olimpiai bajnok vÃvó
- Dayka Margit (1907. október 13.) Kossuth-dÃjas szÃnművésznÅ‘
- Fényes Szabolcs (1912. április 30.) Erkel-dÃjas zeneszerzÅ‘
- Benda Kálmán (1913. november 27.) történész, az MTA tagja
- Straub F. Brunó (1914. január 5.) az MTA tagja, 1988-89-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke
- Wagner Nándor (1922. október 7.) szobrászművész
- Bajor Andor (1927. szeptember 30.) Ãró
- Knézy Jenő (1944. augusztus 19.) sportriporter
[szerkesztés] Más hÃrességek Nagyváradon
- Itt tanÃtott Juhász Gyula költÅ‘. 1943. március 7-én a Pázmány Péter Premontrei FÅ‘gimnázium (ma Mihai Eminescu FÅ‘gimnázium) épületében emléktáblát állÃtottak fel.
- Itt tanult Szacsvay Imre a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője. 1848. június 24-én megválasztják Nagyvárad (Olaszi és Újváros) országgyűlési képviselőjének. 1849. október 23-án kivégzik. Bronzszobrát, Margó Ede (1872-1946) alkotását 1907. március 15-én avatták fel.
- Itt élt és alkotott Ady Endre költő.
- Itt alkotott Michael Haydn (1732-1806) zeneszerző, Joseph Haydn fivére.
- Itt, az egykori székesegyházban temették el 1095-ben I. (Szent) László királyt, 1319-ben Beatrix királynét, 1395-ben Mária királynőt és 1437-ben Luxemburgi Zsigmond királyt és német-római császárt.
- Az új Szent László székesegyházban nyugszik Ipolyi Arnold (1823-1886) püspök, történész, Rómer Flóris (1815-1889) apátkanonok, archeológus, bölcsész, a magyar régészet és művelődéstörténet megalapozója, Fraknói Vilmos (1843-1925) régész, történész Bunyitay Vince (1837-1915) kanonok, egyháztörténész.
- A premontrei templomban nyugszik Károly József (1854-1929) kanonok, fizikus, matematikus.
- A Rulikovszky-temetÅ‘ben nyugszik Rulikovszky Kázmér (1827-1849) lengyel százados, akit Paskievics 1849. augusztus 29-én a magyarokhoz való átállásáért kivégeztetett, Mezey Lajos (1820-1880) festÅ‘művész, Tabéry Géza (1890-1959) Ãró, Fekete József (1903-1979) szobrász.
[szerkesztés] Nagyvárad történelmi városrészei
- Váradolaszi (Olosig)
- Újváros (Orasul Nou)
- Szőllős (Seleus)
- Csillagváros (Steaua)
- Velence (Velenţa)
- Åssi (IoÅŸia)
- Rogériusz (Rogerius)
- Tokaji telep, más néven Cinka Panna (Cartierul Eminescu)
- Váradhegyalja (Podgoria)
- Rét
[szerkesztés] Újabb városrészek
- Tavirózsa (Nufărul)
- Dragos Voda
- Észak-Åssi (Iosia Nord)
- Ipari negyed (Zona industriala)
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Egy kis sajtótörténet
- 1862 szeptemberében megjelent az első, modern értelemben vett nagyváradi újság, a Bihar. 1863. október 30-án megszűnt, majd újra megjelent 1867-1884 között.
- 1868 A Nagyváradi Lapok megjelenése, a nagyváradi hivatásos újságÃrás kezdete.
- 1870. július 3. Megjelent a Nagyvárad cÃmű napilap. FÅ‘szerkesztÅ‘ Hügel Ottó. Szerkesztését 1891-ben Iványi Ödön (1854-1893) újságÃró vette át.
- 1874. június 17. Megjelent a Szabadság cÃmű napilap. 1895 szeptembere és 1896 májusa között Nagyváradon tartózkodik és a lapnál újságÃróskodik Krúdy Gyula. 1900. január 1-jén Ady Endre megérkezik DebrecenbÅ‘l és a lapnál dolgozik 1903 októberéig.
- 1895 Megjelent a Tiszántúl cÃmű napilap.
- 1898. október 1. Megjelent a Nagyváradi Napló.1901.december 10-től Ady Endre ide jött át a Szabadságtól segédszerkesztőnek.
- 1902 Megjelent a Nagyváradi Friss Újság.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Tömegközlekedés
Nagyváradon 1906. április 5-én indult be a villamosközlekedés. EzidÅ‘tájt jelennek meg az elsÅ‘ villamos mozdonyok is. Nagy István nagyváradi tanár gyermekkora óta megszállottja a nagyváradon valaha közlekedett ilyen járműveknek (www.eminescu.rdsor.ro/istvan/fo.htm). A tömegközlekedési hálózatot az OTL vállalat irányÃtja. Öt villamos (piros 1-es és 3-as, fekete 1-es és 3-as, illetve 2-es) és számos autóbusz vonal (10, 11, 12, 13, 14, 17, 18) van.
[szerkesztés] Kis vasúttörténet
- 1858. április 24-én adták át a Nagyvárad-Püspökladány vasútvonalat, s ezzel a város bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe.
- 1870. szeptember 7-én avatták fel a Nagyvárad-Kolozsvár közötti 152 km hosszú vasúti pályát.
- 1871. szeptember 14. MegnyÃlik az Alföld-Fiumei Vasút Nagyvárad-Csaba közötti vonala. Hossza 87 km.
- 1882. augusztus 28. MegnyÃlik Magyarország elsÅ‘ közúti vasútja Nagyváradon, melyet 1896. június 27-ig kizárólag teherszállÃtásra használnak.
- 1885. május 14. MegnyÃlik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Váradvelence-PüspökfürdÅ‘ közötti vonala. Hossza: 2 km.
- 1886. június 16. MegnyÃlik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Rontó-Drágcséke közötti vonala. Hossza: 25 km.
- 1887. augusztus 19. MegnyÃlik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Drágcséke-Belényes közötti vonala. Hossza: 54 km.
- 1887. november 14. MegnyÃlik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Belényes-Vakoh (hossza: 27 km) és Szombatság-Rogoz-Dobrest (hossza: 10 km) közötti vonala.
[szerkesztés] Vasútállomások
A városnak négy vasútállomása van: Központi pu., Keleti (Velencei) pu., Nyugati (Åssi) pu., Biharpüspöki pu., ez utóbbi egyben határátkelÅ‘ is.
[szerkesztés] Vasúti nemzetközi menetrend-Nagyvárad Központi pu.
Érvényes 2006. december 10-2007. december 08. között
ÉRKEZŠNEMZETKÖZI VONATOK
- 406.sz. Brassó-Budapest Ny.pu. 05,46
- 364.sz. Kolozsvár-Budapest Ny.pu. 07,45
- 363.sz. Biharkeresztes-Nagyvárad 11,33
- 365.sz. Biharkeresztes-Kolozsvár 18,55
- 407.sz. Budapest Ny.pu.-Brassó 21,10
INDULÓ NEMZETKÖZI VONATOK
- 406.sz. Brassó-Budapest Ny.pu. 05,53
- 364.sz. Kolozsvár-Budapest Ny.pu. 07,50
- 365.sz. Biharkeresztes-Kolozsvár 18,57
- 362.sz. Nagyvárad-Biharkeresztes 17,22
- 407.sz. Budapest Ny.pu.-Brassó 21,17
Vasúti menetrend: www.elvira.hu, www.infofer.ro, www.cfr.ro
[szerkesztés] Repülőtér
A város szélén, az Arad felé vezető út mellett található a Nagyváradi repülőtér. Menetrend: www.tarom.ro
[szerkesztés] A történelmi Magyarország nagyváradi templomai
Római katolikus templomok
- Szent László templom. Az utolsó tatárdúlást követÅ‘en 1717-1733 között épült fel, gróf Csáky Imre esztergomi kanonok váradi püspöki működése alatt. A templom tornya 1790-ben készült el. Az 1960-as években a román kommunista hatalom le akarta rombolni, de a város magyarsága élÅ‘ láncot alkotva éjjel-nappal védte a templomot, dacolva a román titkosszolgálat fenyegetéseivel. Végül lerombolni nem merték ugyan, de sok embert hosszú börtönévekre Ãtéltek.
- Nagyváradi római katolikus Székesegyház, Bazilika (Basilica Minor). Alapkövét Forgács Pál püspök tette le 1752. május 1-jén, az épÃtkezést 1779. december 8-án fejezték be és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.
Református templomok
- Várad-Újvárosi (kéttornyú) református templom, Szász József tervei alapján 1835-1853 között épült klasszicista stÃlusban, tornya 1872-ben készült el.
Izraelita templomok
- Ortodox zsinagóga.Eklektikus stÃlusban épült 1890-ben, tervezÅ‘ Bach Nándor, kivitelezÅ‘ Knapp Ferenc.
- Cionista (neológ) zsinagóga (Kossuth, ma Indepententei utca), 1878-ban szentelték fel. TervezÅ‘je Búsch Dávid, kivitelezÅ‘je id.Rimanóczy Kálmán. A csodálatosan szép belsÅ‘ dÃszÃtés Horovitz Mór munkája. Az eklektikus stÃlusú templom ma már használaton kÃvül áll.
- Teleki utcai zsinagóga.
Ortodox templom
- Holdas-templom. TervezÅ‘ épÃtésze Éder Jakab, kivitelezÅ‘je Joann Lins. Alapkövét 1784. november 9-én rakták le, 1790-re készült el. Az oromzat közepébe a Hold változását ábrázoló félgömb került, melyet egy különleges szerkezet működtet, készÃtÅ‘je Georg Rueppe in Grosswardein.
[szerkesztés] ÉpÃtészeti remekek, műemlékek
- Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követÅ‘en Vincze püspök állÃtotta helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késÅ‘reneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új épÃtési szakasza kezdÅ‘dik, 1618-ban a vár megerÅ‘sÃtéséhez a templom köveit is felhasználják.
- Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. ÉpÃtését Patachich Ãdám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be.TervezÅ‘je Hillebrandt, kivitelezÅ‘je Neumann. FÅ‘bejáratával szemben található a Tóth István (Tóth Ãrpád költÅ‘ édesapja) által készÃtett Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch LÅ‘rinc bÃboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az Å‘t körülvevÅ‘ négy oroszlánnal együtt eredetileg a város fÅ‘terén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekÃteni.
- Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stÃlusban épült 1760-1875 között.
- Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab DezsÅ‘ tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyÃlt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az elsÅ‘ magyar hivatásos szÃnielÅ‘adást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felÅ‘li erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökÃtette, amelyet az épület 1980-as évek]]ben történt felújÃtásakor eltűntettek és azóta sem került elÅ‘. Szövege:"E városban ez epületben a szÃnpadról elhangzott elsÅ‘ magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898 augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége."
- Városháza.
- Ãllami SzÃnház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Fellner és Helmer osztrák műépÃtészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi épÃtészek épÃtették. ElÅ‘tte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állÃtottak a szÃnház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Sclauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állÃtották, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 Å‘szén mint Nagyváradi Ãllami Magyar SzÃnház kezdi el elsÅ‘ évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar szÃnház épületében.
- Apolló palota (FÅ‘, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között épÃtették, elsÅ‘ként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem működó – felvonót láthatunk.
- Stern palota. Komor Marcell és Jakab DezsÅ‘ tervei alapján épült a Vágó fivérek irányÃtása alatt, 1908-1909 között.
- Pénzügyi palota. Az [[eklektikus épÃtészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
- Igazságügyi palota
- Nemzeti (volt [[Osztrák-Magyar) Bank épülete
- Ullmann palota (1913), Löbl Ferenc tervei alapján.
- Moskovits palota.
- Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban.
- Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyÃlt meg, igazgatója Tabéry Géza Ãró volt.
A várost gyönyörű barokk épületek gazdagÃtják. A szecesszió jegyében született épületek hÃresek.
[szerkesztés] Testvérvárosa
[szerkesztés] Fontos cÃmek, telefonszámok
- SegélyhÃvó 112
- Polgármesteri Hivatal, Szent László/Unirii tér 2, (0040)259/437000
- Külföldieket eligazÃtó információs iroda (menetrendek, közérdekű információk) (0040)359/442413
- Olcsó szállás 0359/402476
- Jogi-, cégügyi tanácsadás (0040)745/013012
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Oradea & Bihor
- Nagyvárad lapja
- Nagyvárad elso honlapja
- Nagyvárad az Erdélyi Netkatalógusban
- Nagyvárad hivatalos honlapja
- Nagyvárad nem hivatalos honlapja
- Képeserdély-Transindex
- Nagyvárad képekben
- Térkép Kalauz – Nagyvárad
- Bihari Napló Online – A *Nagyváradi* On-line Napilap
- Reggeli Újság napilap
- Biharország lapja
- Bevonulás Nagyváradra, 1942
Bihar megye városai | |
---|---|
Belényes | Diós | Élesd | Érmihályfalva | Margitta | Nagyszalonta | Nagyvárad | SzékelyhÃd | Vaskoh | Vaskohsziklás |