New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Nagyvárad - Wikipédia

Nagyvárad

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyvárad
Nagyvárad - A városháza a Sebes-Körös partján
A városháza a Sebes-Körös partján
Megye Bihar
Régió Erdély
Koordináták é. sz. 47°4′0’’ k. h. 21°55′60’’
Terület 125,56 km²
Népesség
 - Teljes
 - Népsűrűség

206 527 (2002)
1910 fő/km²
Polgármester Petru Filip

Nagyvárad, (románul Oradea, németül Grosswardein, latinul Magnowaradinum, jiddisül אורדאה) a román-magyar határ közelében, a Sebes Körös partján fekvő város, az egykori Bihar vármegye székhelye, ma Bihar megye központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út, amely összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár (152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályától is csupán 15 km-re található.

[szerkesztés] Története

A római katolikus székesegyház Szent László szobrával
A római katolikus székesegyház Szent László szobrával

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg.

Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogériusz (nevét városrész viseli) spalatói (Split) püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le.

1390. május 20-án a királyi pár jelenlétében állították fel Szent László aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé.

Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János 1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett.

1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.

1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult.

1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta.

1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet.

1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta.

1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa.

1692-ben Siegbert Heister tábornok szabadította fel a várost.

Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült.

A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tönbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.

A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor „Körös-parti Párizsnak” is nevezték.

[szerkesztés] Népessége

Villámok Nagyvárad felett
Villámok Nagyvárad felett
  • 1787-ben lakossága 9790 fÅ‘
  • 1830-ban 18 091 fÅ‘
  • 1850-ben 22 538 fÅ‘
  • 1857-ben 22 443 fÅ‘
  • 1869-ben 28 698 fÅ‘
  • 1880-ban a város lakossága 31 324 fÅ‘, ebbÅ‘l 86,4% magyar anyanyelvű, 6,6% oláh azaz román, 4% német; hitfelekezet szerint 31,8% római katolikus, 27% református, 26,1% izraelita, 6,7% görög katolikus, 5,9% ortodox volt.
  • 1890-ben 38 557 fÅ‘, 88,8% magyar anyanyelvű, 6,6% román, 2,6% német; hitfelekezet szerint 31,2% római katolikus, 28,2% református, 26,2% izraelita, 6,5% görög katolikus, 5,8% ortodox volt.
  • 1900-ban 47 018 fÅ‘, a katonasággal együtt 50 177; ebbÅ‘l 91,3% (44 750 fÅ‘) magyar anyanyelvű, 5,1% (3335 fÅ‘) román, 2,4% (1404 fÅ‘) német
  • 1910-ben 64 169 fÅ‘, 58 421 magyar anyanyelvű, 3604 román, 1416 német, 279 szlovák és 159 lengyel volt
  • 1992-ben 222 741 fÅ‘, ebbÅ‘l 144 244 román, 74 225 magyar, 2137 cigány, 959 német és 1176 egyéb nemzetiségű
  • 2002-ben, a 206527 fÅ‘bÅ‘l (az elÅ‘falvakban élÅ‘kkel együtt) már csak 56 830 (27,5%) magyar, 145295 (70,4%) román lakosa volt, valamint roma: 2466 (1,2%), német: 566 (0,3%), szlovák: 477 (0,2%), zsidó: 172, ukrán: 76, bolgár: 25, orosz: 25, szerb: 17, cseh: 9, török: 9.


[szerkesztés] Híres emberek

A nagyváradi Állami színház
A nagyváradi Állami színház

[szerkesztés] Nagyvárad polgármesterei

  • Bölönyi Menyhért, 1850. január 4-én Nagyvárad elsÅ‘ polgármestere elfoglalja hivatali székét.
  • Csorba János, 1851. június 25-tÅ‘l 1854-ig.
  • Lukács György, 1861. január 21-tÅ‘l 1875-ig.
  • Stettner Lajos, 1863 – 1864
  • Sall Ferenc, 1875. november 11-tÅ‘l 1897-ig.
  • Bulyovszky József 1897-1901
  • Rimler Károly 1901-1919


[szerkesztés] Történeti kronológia

  • 1020–1030 között Szent István király megalapítja a bihari püspökséget.
  • 1092 után Szent László átteszi Nagyváradra a püspökséget, ahol már elÅ‘bb társaskáptalant és prépostságot alapított.
  • 1095-tÅ‘l valószínű, hogy Várad elsÅ‘ püspöke a késÅ‘bbi Könyves Kálmán volt. Írásos dokumentumaink errÅ‘l nincsenek. Az elsÅ‘ ismert püspök 1103-tól 1113-ig Sixtus.
  • 1095-ben meghal Szent László király és Somogyváron temetik el.
  • 1116-ban áthozzák Szent László hamvait Váradra, az általa épített Nagyboldogasszony székesegyházba, II. István idejében, akit halála után, 1131-ben ugyanide temetnek el, nagyapja mellé.
  • 1130–1131: a premontrei rend telepszik meg Váradon.
  • 1134-ben országos zsinatot tartanak Váradon.
  • 1192 – László király szentté avatása. III. Celesztin pápa a király – III. Béla – és a nép kérését figyelembe véve oltárra emeli a lovag királyt.
  • 1196 – Imre király Váradra látogat, és adományokkal látja el a lovag király egyházát.
  • 1208–1235: A „Váradi Regestrum” – a váradi székeskáptalan elsÅ‘ ismert jegyzÅ‘könyve.
  • 1235-ben II. Endre királyt , aki az Aranybullát kiadta, eltemetik Szent László sírja mellé Nagyváradon.
  • 1241 a tatárpusztítás éve, amelyet részletesen leír a Carmen miserabile-ben (Siralmas ének) Rogerius váradi kanonok.
  • 1268 után Lodomér püspök újjászervezi az egyházmegyét.
  • 1276-ban IV. vagy Kún László meglátogatja Váradon Szent László sírját.
  • 1291 január 5-én az utolsó Árpádházi király, III. Endre országgyűlést tart Váradon Bihar, Kraszna, Szolnok, Szatmár és Szabolcs megyék részvételével. UgyanebbÅ‘l az évbÅ‘l való a váradi püspökség elsÅ‘ tizedjegyzéke is.
  • 1319 – Luxemburgi Beátrixot, Károly Róbert feleségét ugyancsak a váradi székesegyházba temetik.
  • 1320 – Telegdi Csanád prépost felépíti a székesegyházzal szemben Szűz Mária kisebbik templomát (Praepositura Beatae Mariae Virginis de Castro Magno-Varadiensi), amely préposti cím ma is létezik.
  • 1338-ban Báthory András püspök letelepíti Váradon a klarissza nÅ‘véreket. Várad-Velencén templomot épít nekik.
  • 1342-ben és 1352-ben Nagy Lajos királyunk Váradon jár és adományokkal halmozza el a különbözÅ‘ egyházakat.
  • 1360–1370 között a Kolozsvári testvérek elkészítik Szent István, Szent László és Szent Imre herceg álló bronzszobrát, melyet a székesegyház elÅ‘tt felállítanak.
  • 1374-ben Imre olvasókanonok befejezi a káptalan legrégebbi statutumát, amelyben azt írja, amit Bunyitay Vince történész püspök is említ: „Mindenek elÅ‘tt illik tudni, hogy a mi váradi egyházunk alapítója Szent László néhai magyar király”.
  • 1390 május 20-án állítják fel Szent László csatabárdos lovas ércszobrát. Ugyancsak a Kolozsvári testvérek alkotása. A törökök Várad elfoglalása után (1660) pusztítják el.
  • 1395 május 17-én Mária (Anjou) királynét a székesegyház-ban temetik el.
  • 1403 elÅ‘tt készül el a ma GyÅ‘rben lévÅ‘ Szent László herma, amely Szent László ereklyéit tartalmazza.
  • 1412-ben II. (Jagello) Ulászló lengyel király gyalog és mezitláb látogat el Szent László sírjához.
  • 1422 – Zsigmond király Váradon országgyűlést tartott.
  • 1437-ben, 50 évi uralkodása után, meghalt Zsigmond király, aki a Sárkány rendet alapítja, és Å‘t is a székesegyházba temetik.
  • 1443 április 7-én a földrengés következtében leomlott a székesegyház két keleti tornya.
  • 1445–1465 között Zrednai Vitéz János Várad püspöke. A humanizmus egyik központja volt Várad. A káptalan tagjai között találjuk Jannus Pannoniust.
  • 1513–1526 között Perényi Ferenc a váradi püspök, aki a mohácsi csatában esett el.
  • 1534-tÅ‘l Martinuzzi vagy Fráter György a váradi püspök. Itt kötik meg a váradi békét I. Ferdinánd király és Szapolyai János között.
  • 1551-ben Martinuzzit kinevezi a pápa esztergomi érsekké és bíborossá kreálja, de Alvincen meggyilkolják és csak 30 nap után temetik el a gyulafehérvári székes-egyházban. Ma is ott vannak hamvai. Dr. Jakubinyi György érsek úr emlékművet állított neki.
  • 1553-tól Zabardy Mátyás lett Várad püspöke, aki harcias egyéniségével akadályozta a protestantizmus terjedését Váradon.
  • 1566 március 10-én a hírhedt tordai országgyűlésen megfosztják jogaitól a katolikus egyházat, és kincseit elkobozza Varkocs Tamás várkapitány az erdélyi kincstár javára. Akkor Szent László hermája is Gyulafehérvárra kerül. Innen viszi Naprághy Demeter erdélyi püspök magával GyÅ‘rbe, amikor el kell hagynia Gyulafehérvárt.
  • 1570-ben született Váradon Pázmány Péter, aki több, mint 30 nemesi családot hozott vissza a katolikus egyházba.
  • 1579-ben Báthory István behozza a jezsuitákat Váradra, és ismét működik a katolikus egyház. Ekkor épül fel a Szent Egyed templom, körülbelül a mostani görög katolikus szeminárium helyén.
  • 1588-ban száműzik a jezsuitákat Váradról. Várad SzÅ‘llÅ‘s filiája lesz. Katolikus közösség csak Szilágysomlyón és Kárásztelken maradt meg.
  • 1618-ban Bethlen Gábor fejedelem lebontja a székesegyházat, és köveit a váradi vár megerÅ‘sítéséhez használja.
  • 1660-ban a török elfoglalja Váradot és elpusztítja a király szobrokat, a Kolozsvári testvérek alkotásait.
  • 1692 június 7-én Várad felszabadul. A csapattal jön Várad püspöke is, Benkovich Ágoston. 1566 óta Å‘ az elsÅ‘ püspök, aki el is foglalhatja püspöki székét.
  • 1693 november 24-én I. Lipót király visszaállítja a váradi püspökséget és káptalant.Ugyanez évben Benkovich püspök felépíti az elsÅ‘ székesegyházat Szent Brigitta tiszteletére. A templom ma is áll, az ortodox egyház jogtalanul bitorolja.
  • 1702-tÅ‘l gróf Csáky Imre a váradi püspök. A káptalant 10 stallumra bÅ‘víti.
  • 1716-ban VIII. Károly elismerte újra a katolikus püspökség és káptalan jogait.
  • 1717-tÅ‘l gróf Csáky Imre felépíti a harmadik váradi székesegyházat, a mai Szent László templomot. Ugyan-ebben az évben bíborosi rangot kap, így 1721-ben részt vesz a pápa választáson. Ő az egyedüli váradi püspök, aki konklávén részt vett. (XIII. Ince lesz a pápa).
  • 1728–32 között felépítteti a váradszÅ‘llÅ‘si templomot, amit 1732-ben már utódja szentel fel, Luznai és Regliczei báró Luzinszky István. Csáky építteti a debreceni Szent Anna templomot is, ahova el is temetik.
  • 1737–1747 között gróf Csáky Miklós püspök felépítteti a mai városháza helyén a püspöki palotát és papnevelÅ‘ intézetet.
  • 1752 május 1-jén gróf Forgách Pál püspök leteszi a mai (negyedik) váradi székesegyház alapkövét.
  • 1760-ban Gyöngyössy Károly kanonok behozza Váradra az Irgalmas Rend tagjait (Miseri), és felépítteti a rend- és kórházat.Bakó János nagyprépost megalapítja Debrecenben a piarista rendházat.
  • 1760–1762 között Michael Haydn a mai Szent László templomban orgonista, Patachich udvarában. A zenekar vezetÅ‘je pedig Dittersdorf.
  • 1762-ben báró Patachich Ádám püspök elkezdi a püspöki palota építését.
  • 1765-ben Szenczy István kanonok felépíti az Orsolya rendházat és iskolát, és behozza a nÅ‘véreket Váradra.Ez évben jelenik meg az elsÅ‘ nyomtatott schematizmus (névtár).
  • 1766 Alapy János kanonok felépíti az elsÅ‘ kanonoki házat, ma a püspökség székháza (Kanonok sor, 7 számú ház).
  • 1777 – A görög katolikus püspökség megalapítása. A püspökség belényesi birtokait Mária Terézia nekik adományozza.
  • 1778 tavaszán Salamon kanonok folytatja a székesegyház építését.
  • 1799 november 5-én gróf Kornis Ferenc nagyprépost megáldja a székesegyház négy új harangját.
  • 1799 december 8-án megáldja a székesegyházat.
  • 1780 június 23-án gróf Kollonitz László erdélyi püspök konszekrálja (felszenteli) az új székesegyházat. Ekkorra készültek el Schöpf Ádám bécsi festÅ‘ kupola freskói is.
  • 1780 után II. József megfosztja Várad püspökeit örökös fÅ‘ispáni rangjuktól.
  • 1801 – I. Ferenc király a váradi székeskáptalan tagjait Szent László király zománcos képével, ékes mellkereszttel tünteti ki.
  • 1807-ben Miklóssy Ferenc püspök 16-ra bÅ‘víti a kanonoki stallumokat. EbbÅ‘l 6 irodalmi stallum. UgyanÅ‘ építteti az új papi szemináriumot, valamint a tenkei és hegyközcsatári templomokat.
  • 1849-ben báró Bémer László váradi püspök részt vett a debreceni Habsburg ház trónfosztását kimondó gyűlésen. Ezért a bécsi udvar halálra ítéli, amit 20 évi várfogságra változtatnak. 1850-ben amnesztiát kap. Lemond váradi püspöki székérÅ‘l. Az ausztriai Lanzendorf-i kolostor lakója lesz. Tíz év múlva hazatér Ungvárra, itt is hal meg 1862. november 4-én. A váradi székesegyház kriptájába temetik.
  • 1850-ben felsÅ‘ utasításra egyesítik Nagyvárad néven a közigazgatásilag különálló négy "várost":Várad-Újvárost, Várad-Olaszit, Várad-Váralját és Várad-Velencét.
  • 1883-ban Lipovniczky István váradi püspök megbízásából Bunyitay Vince – késÅ‘bbi kanonok és kinevezett püspök – három kötetben megírja az egyházmegye történetét. Ő az elsÅ‘ püspök, akit az Olaszi temetÅ‘ben temetnek el.
  • 1872-ben rézzel fedik be a székesegyház tetÅ‘zetét és tornyait, amit az elsÅ‘ világháborúban elvittek a harangokkal együtt.
  • 1877-ben Rómer Flóris bencés szerzetest hívja Váradra a püspök. Kanonokká kinevezi és megbízza a székes-egyház kifestési munkálatainak vezetésével.
  • 1878-ban Ifj. Stornó Ferenc soproni festÅ‘művész nekifog a festésnek és 1880-ban fejezi be.
  • 1869 december 8-án megnyílt az I. Vatikáni zsinat, amelyen Lipovniczky István váradi püspök is jelen volt.
  • 1880 – Lipovniczky István püspököt Várad díszpolgárává választja.
  • 1885 augusztus 12-én meghal Lipovniczky püspök.
  • 1886 február 18-án Ipolyi-Stummer Arnoldot nevezi ki a pápa Várad püspökévé. Július 11-én tartja székfoglalóját, de ugyanazon év december 2-án meghal.A kriptába temetik. Szívét az elÅ‘bbi püspöki székvárosára, Besztercebányára viszik, és ott temetik el a székesegyház Szent Borbála kápolnájába, amit Å‘ restauráltatott nagy szakértelemmel.
  • 1887 április 8-tól Várad püspöke Schlauch LÅ‘rinc. Szatmáron volt elÅ‘bb püspök.
  • 1890 szeptember 10-én Ferenc József császár és apostoli király meglátogatja a várost és a püspökséget. (Harmadszor jár Váradon).
  • 1892-ben Schlauch bíboros megrendelésére Link Fülöp budapesti ötvös elkészíti Szent László új hermáját (erekelyetartó).
  • 1893 szeptember 10-én Schlauch bíboros megáldja Szent László király bronzszobrát, amely Trianonig a Szent László téren állt.
  • 1893 június 12-én XIII. Leó pápa bíborossá kreálja Schlauch LÅ‘rinc váradi püspököt. Ő Várad püspökei között a második, aki bíborosi méltóságot is kapott a pápától. ElÅ‘bbi gróf Csáky Imre volt.
  • 1896-ban Hoványi Ferenc kanonok Tóth István szobrász művészeti tervei alapján megrendeli Carrarraban a székesegyház új fehér márvány fÅ‘oltárát. Triscornia faragta. Schlauch bíboros konszekrálja az új oltárt.A püspöki kertben felépítik Szaniszló Ferenc püspök bronzszobrát.

Június 27-én nyitják meg a Bihar megyei és nagyváradi múzeumot.

  • 1897 május 2-án tartja Schlauch bíboros aranymiséjét. Ferenc József császár és apostoli király a Szent István Rend nagykeresztjét adományozza a Jubilánsnak.A pápa, XIII. Leó a káptalannak az ún. „Cappa maior”-t (uszályos hermelines palást) adományozta.

Schlauch Lőrinc bíborost ebben az évben Várad díszpolgárává választják. Előbb már megkapta Szatmár, Szilágysomlyó és Újarad díszpolgárságát. Augusztus 10-én Schlauch bíboros konszekrálja a védőszentje – Szent Lőrinc – tiszteletére épített Bihar-püspöki-i templomot.

  • 1911 – Sárvár és FelsÅ‘vidéki gróf Széchenyi Miklós gyÅ‘ri püspök lesz Várad 79-ik püspöke.
  • 1915-ben létrehozza a székesegyházban a Jézus Szíve kápolnát a kanonokok téli zsolozsmázására.
  • 1914-ben kitör az elsÅ‘ világháború.
  • 1920 – a trianoni diktátum szétszakítja a szentistváni nagy egyházmegyét. Nagyobbik fele Magyarországon marad. Itt a Szentszék létrehozza elÅ‘bb a gyulai, késÅ‘bb a debreceni apostoli kormányzóságot.

A székváros a püspökkel Romániában marad.

  • 1923 január 8-án bevonják a nagyváradi Premontrei FÅ‘gimnázium nyilvánossági jogát.

December 6-án Budapesten meghal Széchenyi Miklós püspök. Orosházán, az általa építtetett templomban temetik el. Sírjára ezt írják: „Csak egy Miatyánkot”. Az osztrák-magyar monarchia utolsó tábori püspöke, aki váradi kanonok is volt, Bjelik Imre lesz az apostoli kormányzója a váradi püspökségnek. Megyéspüspökké nem nevezi ki a román kormány, mert nem tette le a hűségesküt, akárcsak elődje sem.

  • 1926 január 31-én szenteli fel Bjelik püspök a székesegyház – általa rendelt – új harangjait. Összesen négyet, ebbÅ‘l a legkisebb 362 kg-osat a Székeskáptalan adományozta. Ez a lélekharang.

Október 24-én szenteli fel Bjelik Imre püspök a monospetri templomot, melynek építésére Széchenyi püspök adományozott 100.000 lejt.

  • 1927 május 9-én hirtelen elhunyt Bjelik Imre püspök, apostoli kormányzó. Az olaszi temetÅ‘ben helyezik örök nyugalomra.

Május 10-től az új apostoli kormányzó Mayer Antal kanonok. Két éves kormányzása alatt a püspöki palota II. emeletét berendezi és odaköltözteti a papi szemináriumot. Itt működik beszüntetéséig, 1948-ig.

  • 1929 – Románia konkordátumot köt a Szentszékkel. Ennek következménye a püspökség összevonása a szatmárival, egy püspök vezetése alatt.
  • 1931-ben A temesvári Fiedler István lesz a Satu Mare–Oradea-i megyéspüspök. Akkor csak így volt szabad nevezni a Szent László alapította püspökséget.

Ez évben épül fel a Szent József telepi templom.

  • 1932-ben elkészül a Tokai telepi Szent Antal kápolna.
  • 1934 június 28-án szenteli fel Molnár Kálmán vikárius a VáradÅ‘ssi Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére épített templomot.
  • 1935 december 8-án áldja meg Fiedler István püspök a Szent Katalin telepi templomot a Csodásérmű Boldogasszony tiszteletére.
  • 1938 októberében tartják Nagyváradon a Satu Mare–Oradea-i egyesített egyházmegyék zsinatát.
  • 1939 december 8-án politikai okokból lemondatják Fiedler István püspököt. Lemondása után Isten szolgája, Márton Áron gyulafehérvári megyéspüspök lesz Várad apostoli kormányzója.
  • 1940 szeptember 8-án a bécsi döntés után egyesül az egyházmegye a magyarországi résszel. A Dél-Erdélyben maradt plébániákat dr. Hauler Pál kormányzására bízza Márton Áron püspök.
  • 1941 június 28-án a Szentszék szétválasztja a váradi püspök-séget a szatmáritól.
  • 1942-tÅ‘l Várad apostoli kormányzója lesz Isten Szolgája, dr. Scheffler János szatmári megyéspüspök.

Május 3–10 között Nagyváradon Szent László hetét rendezik meg. Május 3-án érkezik meg Váradra az Aranyvonattal Szent István király Jobbja. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás a Szent László téren misét celebrál.

  • 1948 április 9-én XII. Piusz pápa újra egyesíti a püspökséget Szatmárral, de soha nem hajtják végre jogilag az egyesítést, mert a politikai helyzet nem teszi lehetÅ‘vé.

Államosítják a püspökség birtokait, iskoláit. Felosz-latják az összes szerzetesi intézményeket. Vagyonukat államosítják. Scheffler János püspök apostoli kormányzót előbb Körösbányára száműzik, majd a jilavai börtönben szenved vértanúhalált 1952. december 2-án. A rabtemetőbe temetik. Később földi maradványait Szatmárra szállítják, és a székesegyház kriptájában temetik el. Február 12-én titokban Ohara nuncius Bukarestben titkos püspökké szenteli Bogdánffy Szilárdot. Ez év április 9-én letartóztatják. Nagyváradon, Capul Midian és Nagyenyeden szenvedi a börtönéveket.

  • 1953 október 2-án a nagyenyedi börtönben meghal Bogdánffy Szilárd püspök.
  • 1948–1990-ig ordináriusok vezetik a váradi püspökséget, akiket az állam csak fÅ‘espereseknek ismer el.
  • 1950-ben megszüntetik a váradi püspökséget a kommunista diktatúra emberei.
  • 1950–1951 – Összeszedik az egyházmegye plébániai Anya-könyveit és Irattárát.
  • 1953-ban elviszik „megÅ‘rzésre” Benczúr Gyula Schlauch bíboros és Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs elÅ‘tt című remekművű festményeit a múzeumba.
  • 1955 – lebontják a Kálvária templomot.
  • 1957 október 23-án meghal Fiedler István nyugalmazott szatmár–nagyváradi megyéspüspök. Földi maradvá-nyait behozták a kriptába.
  • 1960 március 2-án meghal dr. Pop József szentjobbi apát, káptalani helynök. Utódja Bélteki Ferenc lesz, aki a káptalan tanácsára elfogadja dr. Czumbel Lajos szatmári ordinárius szubtitutus jurisdikcióját.
  • 1962-ben elviszik az egész püspöki és káptalani levéltárat a városi levéltárba.
  • 1963-ban a város átveszi a Püspöki Palota használati jogát. A tulajdonjog továbbra is a püspökségé marad.
  • 1968 szeptember 6-án meghal Bélteki Ferenc vikárius. Utódja dr. Hosszú László lesz, aki ugyancsak elfogadja Sípos Ferenc szatmári ordinárius joghatóságát Várad felett is.
  • 1974-ben elveszik a plébániák még megmaradt irattárát.
  • 1975-ben „használatra” átveszik az egész Kanonok sort is.
  • 1978-ban elviszik a Püspöki könyvtár „ősnyomtatványait”. Összesen 21 darabot ún. incunabulumokat.
  • 1982 június 27-én dr. Hosszú László nyugdíjba vonul. Ordináriusi minÅ‘ségben átadja – Róma tudtával – a joghatóságot vikáriusának, dr. Dászkál Istvánnak, aki 1990. március 14-ig vezeti ordinárius ad nutum Sanctae Sedis címen a püspökséget.

Október 18-án kelt pápai leirattal szétválasztják újra a Szatmár–Nagyvárad-i egyházmegyét, amit csak 1983. május 31-én hajtanak végre. A kihirdetés Gyulafehérváron volt.

1987-ben a megmaradt kanonoki kerteket is elveszi az állam, amit peres úton öt évi pereskedés, huza-vona után sikerült megnyerni.

1989. december 22-ke a kommunista-ateista rendszer bukása.

1990 januárjában a Szentszék követe – akkor még csak a Vatikáni államtitkárság titkára, John Bukovszky megbeszélést folytat püspökök kinevezéséről. Március 14-én kinevezik Tempfli József váradolaszi apát-plébánost váradi megyéspüspökké. Az utolsó megyés-püspök gróf Széchenyi Miklós volt, aki 1923-ban halt meg. Közben apostoli kormányzók, helynökök vezették az egyházmegyét. Április 26-án a nagyváradi székes-egyházban dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása, Gyulai Endre szeged–csanádi és Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspökökkel püspökké szenteli Tempfli Józsefet, az egyházmegye 81-ik főpásztorát.

  • 1990 Å‘szén megindul a hittantanár-képzés Nagyváradon és Margittán. Újraindulnak a szerzetesrendek, bár ingó és ingatlan javaikat nem kapták vissza, még csak a kolostoraikat sem.
  • 1991-ben az egyház visszakapja a Vártemplomot, amelyet restauráltat a püspök.

Ebben az évben indul el a Szent László gimnázium két osztállyal. Humán képzés folyik. Néhány év múlva a reál képzést is engedélyezik.

  • 1992 májusában újra megrendezik Váradon a Szent László hetet, Varadinum 1992 címen. Szent László halála 900-ik, Várad török alóli felszabadulása 300-ik évfordulójára emlékeztek vallási, tudományos, művészeti, irodalmi, történelmi programokkal. Habsburg Ottó felesége is jelen volt. Azóta minden évben megrendezésre kerül a Festum Varadinum keretében Szent László egyházmegyei ünnepe.

December 16. óta a váradi székesegyház Basilica Minor címet kapott a Szentszéktől. 1992 márciusában a káptalan kérésére Tempfli József megyéspüspök elindítja Bogdánffy Szilárd boldoggáavatási ügyét. A Szentszék elfogadja és engedélyezi az „Isten szolgája” cím használatát.

  • 1995 Szent László szentté avatásának 800-ik évfordulója. Sikerült visszaperelni a román államtól az egész Kanonok sort. Szent László ünnepére ellátogatott dr. Habsburg Ottó FÅ‘herceg Őfelsége és Habsburg Mihály FÅ‘herceg, feleségével együtt.

[szerkesztés] A város szülöttei

[szerkesztés] Más hírességek Nagyváradon

  • Itt tanított Juhász Gyula költÅ‘. 1943. március 7-én a Pázmány Péter Premontrei FÅ‘gimnázium (ma Mihai Eminescu FÅ‘gimnázium) épületében emléktáblát állítottak fel.
  • Itt tanult Szacsvay Imre a Függetlenségi Nyilatkozat szerzÅ‘je. 1848. június 24-én megválasztják Nagyvárad (Olaszi és Újváros) országgyűlési képviselÅ‘jének. 1849. október 23-án kivégzik. Bronzszobrát, Margó Ede (1872-1946) alkotását 1907. március 15-én avatták fel.
  • Itt élt és alkotott Ady Endre költÅ‘.
  • Itt alkotott Michael Haydn (1732-1806) zeneszerzÅ‘, Joseph Haydn fivére.
  • Itt, az egykori székesegyházban temették el 1095-ben I. (Szent) László királyt, 1319-ben Beatrix királynét, 1395-ben Mária királynÅ‘t és 1437-ben Luxemburgi Zsigmond királyt és német-római császárt.
  • Az új Szent László székesegyházban nyugszik Ipolyi Arnold (1823-1886) püspök, történész, Rómer Flóris (1815-1889) apátkanonok, archeológus, bölcsész, a magyar régészet és művelÅ‘déstörténet megalapozója, Fraknói Vilmos (1843-1925) régész, történész Bunyitay Vince (1837-1915) kanonok, egyháztörténész.
  • A premontrei templomban nyugszik Károly József (1854-1929) kanonok, fizikus, matematikus.
  • A Rulikovszky-temetÅ‘ben nyugszik Rulikovszky Kázmér (1827-1849) lengyel százados, akit Paskievics 1849. augusztus 29-én a magyarokhoz való átállásáért kivégeztetett, Mezey Lajos (1820-1880) festÅ‘művész, Tabéry Géza (1890-1959) író, Fekete József (1903-1979) szobrász.

[szerkesztés] Nagyvárad történelmi városrészei

Forgalmas utcarészlet a Szent László templommal
Forgalmas utcarészlet a Szent László templommal
  • Váradolaszi (Olosig)
  • Újváros (Orasul Nou)
  • SzÅ‘llÅ‘s (Seleus)
  • Csillagváros (Steaua)
  • Velence (VelenÅ£a)
  • Őssi (IoÅŸia)
  • Rogériusz (Rogerius)
  • Tokaji telep, más néven Cinka Panna (Cartierul Eminescu)
  • Váradhegyalja (Podgoria)
  • Rét

[szerkesztés] Újabb városrészek

  • Tavirózsa (Nufărul)
  • Dragos Voda
  • Észak-Őssi (Iosia Nord)
  • Ipari negyed (Zona industriala)


[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Egy kis sajtótörténet

  • 1862 szeptemberében megjelent az elsÅ‘, modern értelemben vett nagyváradi újság, a Bihar. 1863. október 30-án megszűnt, majd újra megjelent 1867-1884 között.
  • 1868 A Nagyváradi Lapok megjelenése, a nagyváradi hivatásos újságírás kezdete.
  • 1870. július 3. Megjelent a Nagyvárad című napilap. FÅ‘szerkesztÅ‘ Hügel Ottó. Szerkesztését 1891-ben Iványi Ödön (1854-1893) újságíró vette át.
  • 1874. június 17. Megjelent a Szabadság című napilap. 1895 szeptembere és 1896 májusa között Nagyváradon tartózkodik és a lapnál újságíróskodik Krúdy Gyula. 1900. január 1-jén Ady Endre megérkezik DebrecenbÅ‘l és a lapnál dolgozik 1903 októberéig.
  • 1895 Megjelent a Tiszántúl című napilap.
  • 1898. október 1. Megjelent a Nagyváradi Napló.1901.december 10-tÅ‘l Ady Endre ide jött át a Szabadságtól segédszerkesztÅ‘nek.
  • 1902 Megjelent a Nagyváradi Friss Újság.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Tömegközlekedés

Nagyváradon 1906. április 5-én indult be a villamosközlekedés. Ezidőtájt jelennek meg az első villamos mozdonyok is. Nagy István nagyváradi tanár gyermekkora óta megszállottja a nagyváradon valaha közlekedett ilyen járműveknek (www.eminescu.rdsor.ro/istvan/fo.htm). A tömegközlekedési hálózatot az OTL vállalat irányítja. Öt villamos (piros 1-es és 3-as, fekete 1-es és 3-as, illetve 2-es) és számos autóbusz vonal (10, 11, 12, 13, 14, 17, 18) van.

[szerkesztés] Kis vasúttörténet

Ilyen vonatok közlekednek Nagyváradon
Ilyen vonatok közlekednek Nagyváradon
  • 1858. április 24-én adták át a Nagyvárad-Püspökladány vasútvonalat, s ezzel a város bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe.
  • 1870. szeptember 7-én avatták fel a Nagyvárad-Kolozsvár közötti 152 km hosszú vasúti pályát.
  • 1871. szeptember 14. Megnyílik az Alföld-Fiumei Vasút Nagyvárad-Csaba közötti vonala. Hossza 87 km.
  • 1882. augusztus 28. Megnyílik Magyarország elsÅ‘ közúti vasútja Nagyváradon, melyet 1896. június 27-ig kizárólag teherszállításra használnak.
  • 1885. május 14. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Váradvelence-PüspökfürdÅ‘ közötti vonala. Hossza: 2 km.
  • 1886. június 16. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Rontó-Drágcséke közötti vonala. Hossza: 25 km.
  • 1887. augusztus 19. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Drágcséke-Belényes közötti vonala. Hossza: 54 km.
  • 1887. november 14. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Belényes-Vakoh (hossza: 27 km) és Szombatság-Rogoz-Dobrest (hossza: 10 km) közötti vonala.

[szerkesztés] Vasútállomások

A városnak négy vasútállomása van: Központi pu., Keleti (Velencei) pu., Nyugati (Őssi) pu., Biharpüspöki pu., ez utóbbi egyben határátkelő is.

[szerkesztés] Vasúti nemzetközi menetrend-Nagyvárad Központi pu.

Érvényes 2006. december 10-2007. december 08. között

ÉRKEZŐ NEMZETKÖZI VONATOK

  • 406.sz. Brassó-Budapest Ny.pu. 05,46
  • 364.sz. Kolozsvár-Budapest Ny.pu. 07,45
  • 363.sz. Biharkeresztes-Nagyvárad 11,33
  • 365.sz. Biharkeresztes-Kolozsvár 18,55
  • 407.sz. Budapest Ny.pu.-Brassó 21,10

INDULÓ NEMZETKÖZI VONATOK

  • 406.sz. Brassó-Budapest Ny.pu. 05,53
  • 364.sz. Kolozsvár-Budapest Ny.pu. 07,50
  • 365.sz. Biharkeresztes-Kolozsvár 18,57
  • 362.sz. Nagyvárad-Biharkeresztes 17,22
  • 407.sz. Budapest Ny.pu.-Brassó 21,17

Vasúti menetrend: www.elvira.hu, www.infofer.ro, www.cfr.ro

[szerkesztés] Repülőtér

A város szélén, az Arad felé vezető út mellett található a Nagyváradi repülőtér. Menetrend: www.tarom.ro

[szerkesztés] A történelmi Magyarország nagyváradi templomai

Római katolikus templomok

  • Szent László templom. Az utolsó tatárdúlást követÅ‘en 1717-1733 között épült fel, gróf Csáky Imre esztergomi kanonok váradi püspöki működése alatt. A templom tornya 1790-ben készült el. Az 1960-as években a román kommunista hatalom le akarta rombolni, de a város magyarsága élÅ‘ láncot alkotva éjjel-nappal védte a templomot, dacolva a román titkosszolgálat fenyegetéseivel. Végül lerombolni nem merték ugyan, de sok embert hosszú börtönévekre ítéltek.
  • Nagyváradi római katolikus Székesegyház, Bazilika (Basilica Minor). Alapkövét Forgács Pál püspök tette le 1752. május 1-jén, az építkezést 1779. december 8-án fejezték be és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.

Református templomok

  • Várad-Újvárosi (kéttornyú) református templom, Szász József tervei alapján 1835-1853 között épült klasszicista stílusban, tornya 1872-ben készült el.

Izraelita templomok

  • Ortodox zsinagóga.Eklektikus stílusban épült 1890-ben, tervezÅ‘ Bach Nándor, kivitelezÅ‘ Knapp Ferenc.
  • Cionista (neológ) zsinagóga (Kossuth, ma Indepententei utca), 1878-ban szentelték fel. TervezÅ‘je Búsch Dávid, kivitelezÅ‘je id.Rimanóczy Kálmán. A csodálatosan szép belsÅ‘ díszítés Horovitz Mór munkája. Az eklektikus stílusú templom ma már használaton kívül áll.
  • Teleki utcai zsinagóga.

Ortodox templom

  • Holdas-templom. TervezÅ‘ építésze Éder Jakab, kivitelezÅ‘je Joann Lins. Alapkövét 1784. november 9-én rakták le, 1790-re készült el. Az oromzat közepébe a Hold változását ábrázoló félgömb került, melyet egy különleges szerkezet működtet, készítÅ‘je Georg Rueppe in Grosswardein.

[szerkesztés] Építészeti remekek, műemlékek

A püspöki palota
A püspöki palota
A Fekete Sas Palota
A Fekete Sas Palota
  • Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követÅ‘en Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késÅ‘reneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdÅ‘dik, 1618-ban a vár megerÅ‘sítéséhez a templom köveit is felhasználják.
  • Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be.TervezÅ‘je Hillebrandt, kivitelezÅ‘je Neumann. FÅ‘bejáratával szemben található a Tóth István (Tóth Árpád költÅ‘ édesapja) által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch LÅ‘rinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az Å‘t körülvevÅ‘ négy oroszlánnal együtt eredetileg a város fÅ‘terén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.
  • Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760-1875 között.
  • Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab DezsÅ‘ tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az elsÅ‘ magyar hivatásos színielÅ‘adást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felÅ‘li erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület 1980-as évek]]ben történt felújításakor eltűntettek és azóta sem került elÅ‘. Szövege:"E városban ez epületben a színpadról elhangzott elsÅ‘ magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898 augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége."
  • Városháza.
  • Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Fellner és Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. ElÅ‘tte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Sclauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 Å‘szén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el elsÅ‘ évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében.
  • Apolló palota (FÅ‘, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között építették, elsÅ‘ként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem működó – felvonót láthatunk.
  • Stern palota. Komor Marcell és Jakab DezsÅ‘ tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt, 1908-1909 között.
  • Pénzügyi palota. Az [[eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
  • Igazságügyi palota
  • Nemzeti (volt [[Osztrák-Magyar) Bank épülete
  • Ullmann palota (1913), Löbl Ferenc tervei alapján.
  • Moskovits palota.
  • Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban.
  • Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.

A várost gyönyörű barokk épületek gazdagítják. A szecesszió jegyében született épületek híresek.

[szerkesztés] Testvérvárosa

[szerkesztés] Fontos címek, telefonszámok

  • Segélyhívó 112
  • Polgármesteri Hivatal, Szent László/Unirii tér 2, (0040)259/437000
  • Külföldieket eligazító információs iroda (menetrendek, közérdekű információk) (0040)359/442413
  • Olcsó szállás 0359/402476
  • Jogi-, cégügyi tanácsadás (0040)745/013012

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Bihar megye városai
Belényes | Diós | Élesd | Érmihályfalva | Margitta | Nagyszalonta | Nagyvárad | Székelyhíd | Vaskoh | Vaskohsziklás

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu