Bakonyszombathely

Bakonyszombathely Komárom-Esztergom megye délnyugati sarkában, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál változatos természeti környezetben fekszik, a cuhai Bakony-ér mentén. A községbe látogatók kellemes sétákat tehetnek, botanikai ritkaságokban gyönyörködhetnek a volt Esterházy uradalom kastélyparkjában. A község külterületén elhelyezkedő Feketevízpusztai-tavak természetvédelmi területe, érintetlen erdeivel, értékes vad- és madárállományával, igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál a kirándulóknak. A környékre látogatók vadász, horgász, kerékpározó, túrázó szenvedélyüknek egyaránt hódolhatnak. http://wikimapia.org/#y=47471851&x=17963848&z=14&l=0&m=m&v=2

[szerkesztés] Története

Bakonyszombathely területén őskori kőeszközöket találtak, késő avar-kori sírokat tártak fel. Az Árpád-korban már vásáros hely volt. Első okleveles említése 1358-ból származik, elnevezése a szombatonkénti hetivásárra utal. 1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába.

A 17. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. század végén stájerországi németek költöztek területére. 1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett. A lakosság megélhetését a 19. század második felétől a 20. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környező bányák biztosították.

Bakonyszombathelyen már a századelőn volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a kastély, a téglaégető, a pincegazdaság és több mint száz lakóház. 1949-ben a volt Esterházy uradalmat Állami Gazdasággá szervezték, melyet 1990-ben privatizáltak és újjáalakítottak. Lakóinak a mezőgazdaság mellett, szolgáltató-, társas és egyéni vállalkozások adnak munkát. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.

[szerkesztés] Nevezetességei

A látványosságok és emlékek sora az 1800-körül épült magtárépülettel és a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral sem zárul le, hiszen a község ritka természeti értékekkel is büszkélkedhet. Az egyik a volt Esterházy-uradalom csaknem 13 hektár kiterjedésű angolparkja, amely napjainkban természetvédelmi terület. Ritka, kétszáz évesnél is idősebbkocsányos tölgyek, nyolcvanhúsz éves bokrékislevelű hárs-, Tatán-, magaskőris fák színesítik a megtekintésre, szemlélődésre érdemes palettát. A Feketevíz-puszta mellett, érintetlen természet és a 68 hektáros, védett terület növény- és állatviága várja az ide látogatókat. Azoknak pedig, akik vadász-horgász, vagy éppen kerékpározó, túrázó szenvedélyüknek kívánnak hódolni, helyi vállalkozók nyújtanak színvonalas szolgáltatást.