Balatongyörök
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Zala | ||||
| Kistérség | Keszthely–Hévízi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 37,59 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8313 | ||||
| Körzethívószám | 83 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Balatongyörök a Balaton északi partján, a Keszthelyi-öböl szájánál fekvő település, a 71-es főút mellett. A község két vasútmegállóhellyel (Balatongyörök és Becehegy) rendelkezik a Balatonszentgyörgy–Keszthely–Tapolca vasútvonalon. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel és Tapolcával.
[szerkesztés] Történet
A település helyén már az újkőkorszakban laktak. A rézkorból fejsze maradt fenn itt. A római korban kisebb telep működött a mai Szépkilátó környékén, ahol egy fürdő maradványai is láthatóak. A keleti gótok leszármazottjaiból álló keresztények a kora középkorban először a római romokra építkeztek, majd a település központja nyugatra tolódott. Első írásos említése 1121-ből való. Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta.
A török időkben viszonylag kevés veszteség érte, mivel a Szent Mihály-dombon álló Meszes Györk vár védte meg. 1732-ben Festetics Kristóf kapja meg birtoknak, majd a XVIII. század végére komoly településsé sarjadt.
1910-ben platánsort ültetett a községben II. Festetics Tasziló herceg skót származású felesége, Lady Mary Hamilton. A település nagy ütemű fejlődése azonban csak a két világháború között indult meg, amikor vasút- és hajóállomás, strand és önálló plébánia épült. Ekkor épült ki a villasor, illetve a Belügyminisztérium üdülője is, a mai Kastély Szálló. 1990-ben a település megkapta az Európafalu Prix d'Honeur tiszteletdíját.
Based on work by