Zala megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zala megye


Régió	Nyugat-Dunántúl
Megyeszékhely	Zalaegerszeg
Terület	3 784,11 km²
Népesség	298 374 fő
Népsűrűség	78,8 fő/km²
Települések száma	257

Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el. Székhelye Zalaegerszeg. A megye területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható.

[szerkesztés] Földrajz

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Vízrajz

A megye fő folyói a Mura és a Zala.

Élővilág, természetvédelem

A zalai erdők főleg a gímszarvasokról híresek. Innen származik a világ legtöbb világrekorder gímszarvasagancsa.

Lásd még:

Zala megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Történelem

Zrínyi Miklós lovasszobra Zalaegerszegen

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A bronzkortól lakott terület. Különösen sok a Pannónia rómia provincia korabeli emlék, pl. a területén átvezető út maradványai, Valcum (Fenékpuszta) romjai. Zalavár (Mosaburg) székhellyel a 9.század közepén Pribina fejedelemségének része volt, a Nagymorva Fejedelemséghez tartozott. A magyarok honfoglalása után Bulcsu törzse szállta meg. Az államalapítás idején I.István és utódai nagy birtokeseteket adományoztak a területén felállított egyházi intézményeknek (zalavári, tihanyi apátságoknak). Királyi vár volt Tátika, Csobánc, Sümeg, de központá egyik sem vált. Az itt birtokot nyert külföldi lovagokból lett nagyurak (Bánffyak, Csákok) hatalmával szemben a 13. században itt bontakozott ki legerősebben a nemesi vármegye szervezkedés. A bárói uralom az Árpád-házi királyokat követő interregnum (1301-08) alatt megszilárdult, s Zala megye a 15. században is a bárók (Cillei, Ujlaki) uralmának egyik központja volt. A török támadások már 1480-ban elérték területét. 1526, de különösen 1566 után a török háborúk jelentős végvonala volt (Zala megyén át vezetett a legrövidebb út a Habsburgok osztrák tartományai felé) 30 kisebb-nagyobb végvárral. 1600-ban a törökök Nagykanizsa elfoglalásával uralmukat majdnem egész területére kiterjesztették, 1664-ben elfoglalták a Zrínyi Miklós építette Új-Zerinvárat is. A török hódítókat csak 1690-ben űzték ki. Az 1937-ben megindult kőolaj kitermelés ellenére a felszabadulásig Magyarország egyik fejlődésben leginkább elmaradt területe volt. 1918-ban a Murától délre eső része (az ún. Muraköz) Jugoszlávia része lett. A korábban legvirágzóbb Balaton-parti területei (a volt balatonfüredi, keszthelyi és tapolcai járást a sümegivel együtt) az 1950-i általános közigazgatási rendezéskor Veszprém megyéhez csatolták. Az 1979-es területátcsatolással visszakerült a megyéhez az egykori keszthelyi járás.

[szerkesztés] Közigazgatás

Zalaegerszeg látképe a bazitai TV-toronyból

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Zala megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)^[1]:

[szerkesztés] Gazdaság

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdasági szempontból is jelentős a balatoni halászat és a kis-balatoni nád, amely keresett exportáru. A kőolajkutatás nyomán többszáz meddő olajkút található a megyében, amelyek többsége alkalmas a termálvíz kitermelésére. Ezek helyén többhelyütt idegenforgalmi szempontból igen jelentős gyógyfürdők alakultak ki, például Zalakaroson, Lentiben és Kehidakustányban.

[szerkesztés] Népesség

Göcseji falumúzeum (Zalaegerszeg)

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kultúra

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd még:

Zala megyei múzeumok listája
Zala megyei kulturális programok listája

[szerkesztés] Turizmus

A keszthelyi Festetics-kastély

A megye turizmus szempontjából legfontosabb területe Keszthely és a Balaton 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. Zala megye legfontosabb turisztikai A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.