Ballay Valér Ferdinánd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ballay Valér Ferdinánd (Pécs, 1802. október 6. – Pannonhalma, 1885. május 8.) Benedek rendi pap, főapáthelyettes

[szerkesztés] Élete

1817. október 25-én lépett a szerzetbe s 1826. március 27-én szentelték fel; 1828–1831 között a pannonhalmi apátság intézetében tanította a teológiát; 1831–1836 között a komáromi, 1836–1845 közt a soproni gimnáziumban tanított. 1845–1847 közt a kajári plébánia kormányzója volt; 1847–1848-ban az egyházjogot, 1848–1858közt a hittant tanította Pannonhalmán; 1858–1859-ben győri spriritualis, 1859–1862 közt lambachi könyvtáros, 1862–1866 közt a győri püspök könyvtárnoka, 1866–1870 közt pannonhalmi levéltáros, azontúl ugyanott mint főapáthelyettes működött.

[szerkesztés] Munkái

1. Gyászvers melylyel... ft. Kovács Tamás urnak, főapátjának elhunytát kesergé. Győr, 1841.

2. Tabulae Memoriales. 1876.

Irt egyházi himnuszt Szent László királyról és nyolc latin alkalmi ódát. Magyar- és latin verseit s hittani értekezéseit, melyek kéziratban maradtak, felsorolják a Script. Ord. S. Benedicti.

[szerkesztés] Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996