Győr
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Megye | Győr-Moson-Sopron |
Kistérség | Győri |
Rang | megyeszékhely |
[[]] | |
Polgármester | [[]] |
Terület | 174,61 km² |
Népesség
|
|
Irányítószám | 9000–9030 |
Körzethívószám | 96 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Győr (németül Raab, szlovákul Ráb) megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A város Közép-Európa egyik legfontosabb útján helyezkedik el, félúton Budapest és Bécs között. Három folyó, a Duna, a Rába és a Rábca (illetve a Marcal) összefolyásánál, a Kisalföld közepén települt. A város központjában található a Rába által kialakított Radó-sziget, valamint a város határában a Duna által képzett Szúnyog-sziget.
[szerkesztés] Nevének eredete
Győr a nevét az államalapítás idejében kapta, valószínűleg az első várispán Győr (Geur) lovag, illetve az általa alapított Győr nemzetség nevéről.
[szerkesztés] Történelem
A térségben történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Az államalapítás idején püspökséget és ispánságot is kapott. A török időben Bécset védő végvár volt. A 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. A 20. században iparvárossá fejldött ki, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi.
[szerkesztés] Ókor
A város az ősidők óta lakott terület. Az első nagyobb település i. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. E név rövidített formája máig használatban van a város német és szlovák neveként (Raab illete Ráb).
Az i. e. I. században római kereskedők költöztek Arrabonába. I. sz. 10 körül a római hadsereg elfoglalta a Dunántúlt, létrehozva Pannonia provinciát. Bár a germán, majd hun törzsek támadásai miatt a rómaiak a 4. században lemondtak a területről, a város lakott maradt. A következő évszázadokban szlávok, avarok és frankok is éltek itt.
[szerkesztés] Középkor és korai újkor
A honfoglaláskor a magyarok megerősítették a volt római erődöt, I. István király pedig püspökséget alapított. A város ebben az időben kapta a Győr nevet. A többi magyar városhoz hasonlóan Győrt sem kímélték meg a történelem viharai: a tatárjárás során feldúlták, majd 1271-ben a cseh királyi sereg pusztította.
A mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás után Győr sorsa is bizonytalanná vált. 1528-ban Csesznegi György I. Ferdinánd részére elfoglalta, de már 1529-ben a fenyegető török veszély közeledtével a városparancsnok Lamberg Kristóf reménytelennek tartotta megkísérelni Győr védelmét, inkább felgyújtatta a várost. Az érkező török hadak csak megfeketedett romokat találtak, innen a város török neve: Janik kala, azaz „égett város”. Fels Lénárd kapitány már 1537-ben megkezdte az újjáépítést, de igazán csak 1561-ben indult meg az építkezés.
Az újra felépített Győrt olasz építőmesterek által tervezett városfal vette körül. Sok új épület épült reneszánsz stílusban.
A tizenötéves háború idején, 1594-ben miután a törökök megfutamították a Mátyás főherceg vezette felmentő sereget, gróf Hardegg Ferdinánd főkapitány föladta a várat, de a magyar és osztrák seregek már 1598-ban visszaszerezték. Ezt a rövid időszakot leszámítva Győr földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően mentes volt a török uralomtól. A korszak új művészeti stílusa, a barokk így hamarabb elérte a várost, mint a keletebbre lévő településeket, ahová csak a török megszállás alóli megszabadulást követően jutott el. Ekkor alakult ki a városközpont barokk jellege.
Győr ezután virágzásnak indult, és 1743-ban szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától. Több szerzetesrend is megtelepedett a városban, iskolák, templomok épültek, valamint egy kórház és egy kolostor is.
[szerkesztés] Modern kor
Napóleon 1809-ben csatát nyert a város mellett a magyar nemesi felkelés hadai fölött (ld. győri csata). A várost védő erődítményrendszer egy részét a francia katonák felrobbantották. Miután a város vezetése ráébredt, hogy a középkori védművek már nem felelnek meg céljuknak és csak gátolják a város terjeszkedését, lebontották a városfalakat.
A 19. században Győr kereskedelmi szerepe először megnőtt, amikor beindult a gőzhajó-forgalom a Dunán, ám veszített a jelentőségéből, amikor 1861-ben megépült Budapest és Kanizsa közötti vasútvonal. A város vezetősége ipartelepítéssel próbálta ellensúlyozni ezt a veszteséget.
Megyei szerepét erősítendő 1886-ban törvényszéki börtön (ma: Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) létesítése mellett döntött a város vezetése.
A II. világháborúban rengeteg épület elpusztult, az 1950-es és 1960-as években, a nagy lakótelepek építésének korában pedig a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. 1970-ben azonban megkezdték a városközpont felújítását, 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.
Az 1956-os forradalom idején Győrben alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács.
Napjainkban Győr – Pécs, Székesfehérvár és Szombathely mellett – Nyugat-Magyarország egyik legfontosabb közigazgatási és kulturális központja, egyben népszerű turistacélpont. Jelenleg folyik a drót nélküli internethálózat (wifi) próbaüzeme[1].
[szerkesztés] Közigazgatás
[szerkesztés] Városrészek
|
Győr nemrégiben elkészült új rendezési tervéhez lakossági véleményfelmérést is végeztek, amelynek során 800 helybelit kérdeztek meg. A kérdések egy része annak kiderítésére irányult, hogy a győriek hol szeretnének lakni a városon belül.
A legvonzóbbnak Révfalu bizonyult, ahova a megkérdezettek 36,5%-a szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána Kisbácsa következik (31,1%), majd a Belváros (23,7%). Népszerűnek találtatott még Nagybácsa (23,1), Szabadhegy (19,3), Ménfőcsanak (16,8) és a József Attila lakótelep (16,5). A válaszokból kiderült az is, a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt.
A legkevésbé kedvelt városrészek listáját Újváros vezeti (összesen 50,3%-os említéssel), utána Marcalváros I. (34,9) és Marcalváros II. (30,6) következik. Nem sokkal maradt le a dobogóról Sziget (28,0), Gyárváros (23,1) és Ady-város (19,3). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű: Gyirmót, Jancsifalu, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd és Győrszentiván.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
Győr vallási központ, a katolikus egyház és az evangélikus egyház püspöki székhelye.
[szerkesztés] Művészet
A város művészeti fontos szerepet játszó intézmények:
Színházak
- Győri Balett (Markó Iván által alapította és a szakítás óta Kiss János vezeti)
- Győri Nemzeti Színház (igazgatója Korcsmáros György)
- Vaskakas Bábszínház
Társulatok
- Győri Filharmonikus Zenekar
Székhelye a Richter-terem, melyet A Rába moziból alakítottakl át hangversenyteremmé.
- Győri Ütőegyüttes
[szerkesztés] Tudomány
Múzeumok
Lásd: Győr múzeumai (kategórialap)
[szerkesztés] Oktatás
[szerkesztés] Látnivalók
Győr a műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon Budapest és Sopron után. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját Európa-díjjal ismerték el.
A bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Székesegyház (Basilica minor) féltett kincse az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása az egyházi turizmusban rejlő komoly tartalékokra utal.
[szerkesztés] Híres győriek
- Adler Vince zongoraművész, zeneszerző (1826–1871)
- Apor Vilmos püspök
- Auróra punkzenekar
- Bán Aladár polihisztor, a Kalevipoeg magyarra fordítója
- Csizmadia Andor jogtörténész, egyetemi tanár, az állam és jogtudományok doktora (1910–1985)
- Fehér Miklós labdarúgó (1979–2004)
- Földes Gábor színész, színházi főrendező, az 1956-os a Győr-Moson-Sopron megyei események egyik vezetője (1923–1958)
- Galgóczi Erzsébet író, dramaturg (1930–1989)
- Győry Vilmos költő, műfordító, meseíró (1838–1885)
- Halmos László zeneszerző, karnagy, népdalgyűjtő (1909–1997)
- Horváth Árpád író (1907–1990)
- Horváth Ede a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt vezérigazgatója 1924–1989
- Hrabovszky János honvéd altábornagy (1777–1852)
- Jedlik Ányos István (1800-1895) fizikus, tanár, a dinamó feltalálója
- Kautz Gyula közgazdász, jogtudós, az MTA alelnöke (1829–1909)
- Kovács Margit szobrász, keramikus (1902–1977)
- Kőnig Gyula matematikus (1849–1913)
- Liezen-Mayer Sándor festő (1839–1898)
- Lukács Sándor ügyvéd, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc győri vezéralakja (1823–1854)
- Markó Iván balettművész
- Meszlényi Terézia, Kossuth Lajosné
- Oszter Sándor színművész
- Petz Aladár orvos, kórházigazgató, a gyomorvarrógép feltalálója, a Magyar Sebészeti Társaság elnöke (1888–1956)
- Ráth Mátyás író, evangélikus lelkész, a Magyar Hírmondó című lap alapítója (1749–1810)
- Révai Miklós nyelvész, tanár
- Richter János világhírű karmester (1843–1916)
- Sáry László (*1940. január 1.) zeneszerző
- Schöpf-Merei Ágoston orvos (1804–1858)
- Szigethy Attila parasztpárti politikus, 1956-ban a Győri, majd a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke (1912–1957)
- Tihanyi Árpád tanár, az 1956-os forradalom után kivégezték (1916–1957)
- Timaffy László, néprajztudós
- Xántus János utazó, felfedező, etnográfus
- Zechmeister Károly polgármester
- Zichy Ferenc püspök
[szerkesztés] Testvérvárosok
- Erfurt, Németország (1971)
- Kuopio, Finnország (1978)
- Sindelfingen, Németország (1989)
- Colmar, Franciaország (1993)
- Brassó, Románia (1993)
- Nazareth-Illit, Izrael (1993)
- Wuhan, Kína (1994)
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Térképek
[szerkesztés] Turizmus
- Győr a Vendégvárón
- Győr az Irány Magyarország.hu honlapján
- Győr bemutatása
- Győr a szeporszag.hu-n
- Győr turisztikai honlapja
- Film Győrről - indulhatunk.hu
[szerkesztés] Média
Győr-Moson-Sopron megye városai |
---|
Győr Csorna – Fertőd – Jánossomorja – Kapuvár – Mosonmagyaróvár – Pannonhalma – Sopron – Tét |
Városok a Duna mentén (forrástól a torkolatig) |
Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Kelheim · Regensburg · Straubing · Deggendorf · Vilshofen · Passau
Linz · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg
Pozsony · Észak-Komárom · Párkány
Győr · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Bátaszék · Baja · Mohács
Vukovár · Eszék – Apatin · Gombos · Palánk · Újvidék · Zimony · Belgrád · Kevevára · Szendrő · Pancsova · Golubacs
Újmoldova · Orsova · Szörényvár · Calafat · Bechet · Corabia · Turnu Măgurele · Zimnicea · Gyurgyevó · Olteniţa · Călăraşi · Cernavodă · Feteşti · Hârşova · Măcin · Brăila · Galaţi · Isaccea · Tulcea · Sulina
Vidin · Lom · Orjahovo · Nikápoly · Szvistov · Rusze · Tutrakan · Szilisztra