Barlangfürdő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Európában egyedülálló, meleg források felett emelkedő sziklabarlangban kialakított Barlangfürdő Miskolctapolcán található. A 30 °C-os víz és a barlang klímája gyógyhatású, főként ízületi betegségek esetén, de sótartalma alacsonyabb, mint a gyógyvizeké, nem éri el az 1000 milligram/litert sem, így korlátlan ideig lehet benne fürödni. Mivel a fürdő nagy része zárt és a víz meleg, egész évben látogatható.
A barlang és a termálforrás már ősidők óta ismert, de Tapolca fürdőhellyé válása igazán csak a török uralom után kezdődött meg. Görömböly apátja 1711-ben vetette fel a fürdőhely kiépítését; orvosokat is hozatott Kassáról, hogy megvizsgálják a víz gyógyhatását. Az építkezést 1723-ban rendelték el. Ebben az időben a tapolcai hidegvizű források vizét is felhasználták, így a hőmérséklete hűvösebb volt, mint a jelenlegi fürdőben. Három medence épült ki fürdőházzal és vendégfogadóval. Ekkor még magában a barlangban nem fürödtek, csak rajta kívül voltak medencék. A század közepére a fürdőhelyet elhanyagolták, az épület is leomlott. Csaknem egy évszázadot kellett várni a fürdőkultúra újabbi felvirágzására.
1837-ben az új görömbölyi apát felújíttatta és kibővíttette a fürdő épületét. Ekkor épült a gazdagabb fürdővendégek számára az első fedett medence, még mindig a barlangon kívül.
A 20. században a terjeszkedő Miskolc megvásárolta a területet a görög katolikus egyháztól, nemcsak a termálvíz, hanem a hideg vizes források miatt is, melyek napjainkban is a város vízellátásának felét fedezik. Létrejött a Miskolci Vízmű.
A későbbiek során több nyilvános fürdőt is nyitottak. 1934-ben Tapolcát hivatalosan üdülőhellyé nyilvánították. 1939-ben kezdték meg egy teljesen új fürdőház építését. Az építkezés közben számos régészeti leletre bukkantak és egy addig ismeretlen, 31,5°-os forrás is a felszínre tört. Mivel igen bővizű volt, nagyszabású tervek születtek kiaknázására. A termálfürdőt 1941-ben nyitották meg, de csak 1959. május 14-én került sor a Tavas-barlang Barlangfürdővé való alakítására.
Azóta több ütemben bővítették. 1969-ben megszüntették a forrástérben való fürdést, hogy a források vizét egy száraz kürtőn át juttassák a barlang csempézett fürdőmedencéjébe. Ezzel egy „dögönyözőt” alakítottak ki. Ekkor épült a szabadtéri medence is, a jellegzetes, kagylószerű tetőrésszel. Az 1980-as években új termeket és folyosókat csatoltak a fürdő eredeti területéhez, és melegebb (34 °C és 36 °C-os) medencéket is kialakítottak. Az 1998-ban megkezdett fürdőrekonstrukcó fő feladata a fogadócsarnok felújítása, az öltözők és a gépek korszerűsítése volt.
Based on work by